Luke 18
1 And he spoke also a parable to them to the purport that they should always pray and not faint,
Egy példázatot is mondott nekik arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad belefáradni.
2 saying, There was a judge in a city, not fearing God and not respecting man:
Ezt mondta: „Volt egy bíró egy városban, aki Istent nem félte, az embereket nem becsülte.
3 and there was a widow in that city, and she came to him, saying, Avenge me of mine adverse party.
Abban a városban volt egy özvegyasszony is, aki elment hozzá, és ezt mondta: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
4 And he would not for a time; but afterwards he said within himself, If even I fear not God and respect not man,
Az egy ideig nem akarta, de azután ezt mondta magában: Noha Istent nem félem, az embereket sem becsülöm,
5 at any rate because this widow annoys me I will avenge her, that she may not by perpetually coming completely harass me.
mégis mivel terhemre van nekem ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne gyötörjön engem.“
6 And the Lord said, Hear what the unjust judge says.
Ezt mondta az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró?
7 And shall not God at all avenge his elect, who cry to him day and night, and he bears long as to them?
Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot az ő választottainak, akik hozzá kiáltanak éjjel és nappal? És várakoztatja-e őket?
8 I say unto you that he will avenge them speedily. But when the Son of man comes, shall he indeed find faith on the earth?
Mondom néktek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?“
9 And he spoke also to some, who trusted in themselves that they were righteous and made nothing of all the rest [of men], this parable:
Némelyeknek, akik elbizakodtak, hogy ők igazak, és a többieket semmibe se vették, ezt a példázatot mondta:
10 Two men went up into the temple to pray; the one a Pharisee, and the other a tax-gatherer.
„Két ember ment a templomba imádkozni. Az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
11 The Pharisee, standing, prayed thus to himself: God, I thank thee that I am not as the rest of men, rapacious, unjust, adulterers, or even as this tax-gatherer.
A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.
12 I fast twice in the week, I tithe everything I gain.
Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.
13 And the tax-gatherer, standing afar off, would not lift up even his eyes to heaven, but smote upon his breast, saying, O God, have compassion on me, the sinner.
A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verte, és ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.
14 I say unto you, This [man] went down to his house justified rather than that [other]. For every one who exalts himself shall be humbled, and he that humbles himself shall be exalted.
Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“
15 And they brought to him also infants that he might touch them, but the disciples when they saw [it] rebuked them.
Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy kezét rájuk tegye. Amikor a tanítványok ezt látták, rájuk szóltak.
16 But Jesus calling them to [him] said, Suffer little children to come to me, and do not forbid them, for of such is the kingdom of God.
De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
17 Verily I say to you, Whosoever shall not receive the kingdom of God as a little child shall in no wise enter therein.
Bizony mondom néktek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.“
18 And a certain ruler asked him saying, Good teacher, having done what, shall I inherit eternal life? (aiōnios g166)
Egy előkelő ember megkérdezte őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? (aiōnios g166)
19 But Jesus said to him, Why callest thou me good? There is none good but one, God.
Jézus ezt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
20 Thou knowest the commandments: Do not commit adultery, Do not kill, Do not steal, Do not bear false witness, Honour thy father and thy mother.
A parancsolatokat tudod: »Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld atyádat, anyádat!«“
21 And he said, All these things have I kept from my youth.
Ő pedig ezt mondta: „Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.“
22 And when Jesus had heard this, he said to him, One thing is lacking to thee yet: Sell all that thou hast and distribute to the poor, and thou shalt have treasure in the heavens, and come, follow me.
Jézus ezt hallva, ezt mondta neki: „Még egy fogyatkozásod van: Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, jöjj, és kövess engem.“
23 But when he heard this he became very sorrowful, for he was very rich.
Az pedig, amikor ezt meghallotta, elszomorodott, mert igen gazdag volt.
24 But when Jesus saw that he became very sorrowful, he said, How difficultly shall those who have riches enter into the kingdom of God;
Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, ezt mondta: „Milyen nehezen mennek be Isten országába azok, akik gazdagok.
25 for it is easier for a camel to enter through a needle's eye than for a rich man to enter into the kingdom of God.
Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni.“
26 And those who heard it said, And who can be saved?
Akik pedig ezt hallották, ezt mondták: „Ki üdvözülhet akkor?“
27 But he said, The things that are impossible with men are possible with God.
Ő pedig ezt mondta: „Ami embereknél lehetetlen, Istennél lehetséges!“
28 And Peter said, Behold, we have left all things and have followed thee.
Ekkor Péter így szólt: „Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk Téged!“
29 And he said to them, Verily I say to you, There is no one who has left home, or parents, or brethren, or wife, or children, for the kingdom of God's sake,
Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
31 And he took the twelve to [him] and said to them, Behold, we go up to Jerusalem, and all things that are written of the Son of man by the prophets shall be accomplished;
Maga mellé vette a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak.
32 for he shall be delivered up to the nations, and shall be mocked, and insulted, and spit upon.
Mert a pogányok kezébe adják, megcsúfolják, meggyalázzák és megköpdösik,
33 And when they have scourged [him] they will kill him; and on the third day he will rise again.
és miután megostorozták, megölik, de harmadnap feltámad.“
34 And they understood nothing of these things. And this word was hidden from them, and they did not know what was said.
Ők azonban ezekből semmit sem értettek. Ez a beszéd rejtve maradt előttük, és nem fogták fel a mondottakat.
35 And it came to pass when he came into the neighbourhood of Jericho, a certain blind man sat by the wayside begging.
Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.
36 And when he heard the crowd passing, he inquired what this might be.
És amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, kérdezősködött, hogy mi az.
37 And they told him that Jesus the Nazaraean was passing by.
Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
38 And he called out saying, Jesus, Son of David, have mercy on me.
Ekkor így kiáltott: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
39 And those [who were] going before rebuked him that he might be silent; but he cried out so much the more, Son of David, have mercy on me.
Akik pedig elől mentek, rászóltak, hogy hallgasson. De ő annál inkább kiáltott: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
40 And Jesus stood still, and commanded him to be led to him. And when he drew nigh he asked him [saying],
Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vigyék hozzá. Amikor közelébe ért, megkérdezte tőle:
41 What wilt thou that I shall do to thee? And he said, Lord, that I may see.
„Mit akarsz, mit tegyek veled?“Az így szólt: „Uram, hogy a szemem világa megjöjjön.“
42 And Jesus said to him, See: thy faith has healed thee.
Jézus ezt mondta neki: „Láss, a te hited téged megtartott!“
43 And immediately he saw, and followed him, glorifying God. And all the people when they saw [it] gave praise to God.
És azonnal megjött szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész sokaság ezt látva dicsőséget adott Istennek.
