Lamentations 3
1 I am the man that hath seen affliction by the rod of his wrath.
Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
2 Me hath he led, and brought into darkness, and not into light.
Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
3 Surely against me hath he turned again and again his hand all the day.
Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
4 My flesh and my skin hath he wasted away, he hath broken my bones.
Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
5 He hath built against me, and encompassed [me] with gall and toil.
Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
6 He hath made me to dwell in dark places as those that have been long dead.
Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
7 He hath hedged me about that I cannot get out: he hath made my chain heavy.
Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
8 Even when I cry and shout, he shutteth out my prayer.
Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
9 He hath inclosed my ways with hewn stone, he hath made my paths crooked.
Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
10 He is unto me [as] a bear lying in wait, a lion in secret places.
Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
11 He hath turned aside my ways, and pulled me in pieces; he hath made me desolate.
Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
12 He hath bent his bow, and set me as a mark for the arrow.
Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
13 He hath caused the arrows of his quiver to enter into my reins.
Bevitte veséimbe tegzének fiait.
14 I am become a derision to all my people; their song all the day.
Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
15 He hath sated me with bitterness, he hath made me drunk with wormwood.
Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
16 He hath also broken my teeth with gravel stones, he hath covered me with ashes.
Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
17 And thou hast removed my soul far off from peace: I have forgotten prosperity.
Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
18 And I said, My strength is perished, and my hope in Jehovah.
S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
19 Remember thou mine affliction and my wandering, the wormwood and the gall.
Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
20 My soul hath [them] constantly in remembrance, and is humbled in me.
Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
21 — This I recall to heart, therefore have I hope.
Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
22 It is of Jehovah's loving-kindness we are not consumed, because his compassions fail not;
Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
23 they are new every morning: great is thy faithfulness.
Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
24 Jehovah is my portion, saith my soul; therefore will I hope in him.
Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
25 Jehovah is good unto them that wait for him, to the soul [that] seeketh him.
Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
26 It is good that one should both wait, and that in silence, for the salvation of Jehovah.
Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
27 It is good for a man that he bear the yoke in his youth:
Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
28 He sitteth solitary and keepeth silence, because he hath laid it upon him;
Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
29 he putteth his mouth in the dust, if so be there may be hope;
Porba tegye száját – hátha van remény.
30 he giveth his cheek to him that smiteth him; he is filled full with reproach.
Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
31 For the Lord will not cast off for ever;
Mert nem vet el örökre az Úr.
32 but if he have caused grief, he will have compassion according to the multitude of his loving-kindnesses:
Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
33 for he doth not willingly afflict or grieve the children of men.
Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
34 To crush under foot all the prisoners of the earth,
hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
35 to turn aside the right of a man before the face of the Most High,
hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
36 to wrong a man in his cause, — will not the Lord see it?
hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
37 Who is he that saith, and there cometh to pass, what the Lord hath not commanded?
Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
38 Out of the mouth of the Most High doth not there proceed evil and good?
A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
39 Wherefore doth a living man complain, a man for the punishment of his sins?
Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
40 Let us search and try our ways, and turn again to Jehovah.
Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
41 Let us lift up our heart with [our] hands unto God in the heavens.
Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
42 We have transgressed and have rebelled: thou hast not pardoned.
Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
43 Thou hast covered thyself with anger, and pursued us; thou hast slain, thou hast not spared.
Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
44 Thou hast covered thyself with a cloud, that prayer should not pass through.
Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
45 Thou hast made us the offscouring and refuse in the midst of the peoples.
Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
46 All our enemies have opened their mouth against us.
Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
47 Fear and the pit are come upon us, devastation and ruin.
Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
48 Mine eye runneth down with streams of water for the ruin of the daughter of my people.
Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
49 Mine eye poureth down, and ceaseth not, without any intermission,
Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
50 till Jehovah look down and behold from the heavens.
míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
51 Mine eye affecteth my soul, because of all the daughters of my city.
Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
52 They that are mine enemies without cause have chased me sore like a bird.
Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
53 They have cut off my life in a pit, and cast a stone upon me.
Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
54 Waters streamed over my head; I said, I am cut off.
Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
55 I called upon thy name, Jehovah, out of the lowest pit.
Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
56 Thou hast heard my voice: hide not thine ear at my sighing, at my cry.
Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
57 Thou drewest near in the day that I called upon thee; thou saidst, Fear not.
Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
58 Lord, thou hast pleaded the cause of my soul, thou hast redeemed my life.
Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
59 Jehovah, thou hast seen my wrong: judge thou my cause.
Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
60 Thou hast seen all their vengeance, all their imaginations against me.
Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
61 Thou hast heard their reproach, O Jehovah, all their imaginations against me;
Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
62 the lips of those that rise up against me and their meditation against me all the day.
Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
63 Behold thou their sitting down and their rising up: I am their song.
Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
64 Render unto them a recompence, O Jehovah, according to the work of their hands;
Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
65 give them obduracy of heart, thy curse unto them;
Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
66 pursue them in anger, and destroy them from under the heavens of Jehovah.
Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
