< Job 5 >

1 Call, I pray thee! Is there any that answereth thee? and to which of the holy ones wilt thou turn?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 For vexation killeth the foolish man, and envy slayeth the simple.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 I myself saw the foolish taking root, but suddenly I cursed his habitation.
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 His children are far from safety, and they are crushed in the gate, and there is no deliverer:
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 Whose harvest the hungry eateth up, and taketh even out of the thorns; and the snare gapeth for his substance.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 For evil cometh not forth from the dust, neither doth trouble spring out of the ground;
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 For man is born to trouble, as the sparks fly upwards.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 But as for me I will seek unto God, and unto God commit my cause;
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 Who doeth great things and unsearchable, marvellous things without number;
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 Who giveth rain on the face of the earth, and sendeth waters on the face of the fields;
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 Setting up on high those that are low; and mourners are exalted to prosperity.
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 He disappointeth the devices of the crafty, and their hands carry not out the enterprise.
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 He taketh the wise in their own craftiness; and the counsel of the wily is carried headlong:
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 They meet with darkness in the daytime, and grope at midday as in the night.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 And he saveth the needy from the sword, from their mouth, and from the hand of the mighty.
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 So the poor hath what he hopeth for, and unrighteousness stoppeth her mouth.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Behold, happy is the man whom God correcteth; therefore despise not the chastening of the Almighty.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 For he maketh sore, and bindeth up; he woundeth, and his hands make whole.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 He will deliver thee in six troubles, and in seven there shall no evil touch thee.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 In famine he will redeem thee from death, and in war from the power of the sword.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 Thou shalt be hidden from the scourge of the tongue; and thou shalt not be afraid of destruction when it cometh.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 At destruction and famine thou shalt laugh, and of the beasts of the earth thou shalt not be afraid.
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 For thou shalt be in league with the stones of the field, and the beasts of the field shall be at peace with thee.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 And thou shalt know that thy tent is in peace; and thou wilt survey thy fold, and miss nothing.
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 And thou shalt know that thy seed is numerous, and thine offspring as the herb of the earth.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Thou shalt come to the grave in a ripe age, as a shock of corn is brought in in its season.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Behold this, we have searched it out, so it is; hear it, and know thou it for thyself.
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

< Job 5 >