Job 24
1 Why are not times treasured up with the Almighty? why do not they that know him see his days?
Miért is nem titkolja el a Mindenható az ő büntetésének idejét, és miért is nem látják meg az őt ismerők az ő ítéletének napjait?!
2 They remove the landmarks; they violently take away the flocks and pasture them;
A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.
3 They drive away the ass of the fatherless, they take the widow's ox for a pledge;
Az árvák szamarát elhajtják, és az özvegynek ökrét zálogba viszik.
4 They turn the needy out of the way: the afflicted of the land all hide themselves.
Lelökik az útról a szegényeket, és a föld nyomorultjai együtt lappanganak.
5 Lo, [as] wild asses in the desert, they go forth to their work, seeking early for the prey: the wilderness [yieldeth] them food for [their] children.
Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.
6 They reap in the field the fodder thereof, and they gather the vintage of the wicked;
A mezőn a más vetését aratják, és a gonosznak szőlőjét szedik.
7 They pass the night naked without clothing, and have no covering in the cold;
Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.
8 They are wet with the showers of the mountains, and for want of a shelter embrace the rock...
A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.
9 They pluck the fatherless from the breast, and take a pledge of the poor:
Elszakítják az emlőtől az árvát, és a szegényen levőt zálogba viszik.
10 These go naked without clothing, and, hungry, they bear the sheaf;
Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.
11 They press out oil within their walls, they tread their winepresses, and suffer thirst.
Az ő kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.
12 Men groan from out of the city, and the soul of the wounded crieth out; and God imputeth not the impiety.
A városból haldoklók rimánkodnak, a megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törődik e méltatlansággal.
13 There are those that rebel against the light; they know not the ways thereof, nor abide in the paths thereof.
Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.
14 The murderer riseth with the light, killeth the afflicted and needy, and in the night is as a thief.
Napkeltekor fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.
15 And the eye of the adulterer waiteth for the twilight, saying, No eye shall see me; and he putteth a covering on [his] face.
A paráznának szeme pedig az alkonyatot lesi, mondván: Ne nézzen szem reám, és arczára álarczot teszen.
16 In the dark they dig through houses; by day they shut themselves in; they know not the light:
Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot.
17 For the morning is to them all [as] the shadow of death; for they are familiar with the terrors of the shadow of death.
Sőt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.
18 He is swift on the face of the waters; their portion is cursed on the earth: he turneth not unto the way of the vineyards.
Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szőlőkbe vivő útra.
Szárazság és hőség nyeli el a hó vizét, a pokol azokat, a kik vétkeznek. (Sheol h7585)
20 The womb forgetteth him; the worm feedeth sweetly on him: he shall be no more remembered; and unrighteousness is broken as a tree, —
Elfelejti őt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa,
21 He that despoileth the barren that beareth not, and doeth not good to the widow:
A ki megrontotta a meddőt, a ki nem szül, és az özvegygyel jót nem tett.
22 He draweth also the mighty with his power; he riseth up, and no [man] is sure of life.
De megtámogatja erejével a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bízott már az élethez.
23 [God] setteth him in safety, and he resteth thereon; but his eyes are upon their ways.
Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira.
24 They are exalted for a little, and are no more; they are laid low; like all [other] are they gathered, and are cut off as the tops of the ears of corn.
Magasra emelkednek, egy kevés idő és már nincsenek! Alásülylyednek, mint akárki és elenyésznek; és levágattatnak, mint a búzakalász.
25 If it be not so now, who will make me a liar, and make my speech nothing worth?
Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?
