Job 23
1 And Job answered and said,
Felele pedig Jób, és monda:
2 Even to-day is my complaint bitter: my stroke is heavier than my groaning.
Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
3 Oh that I knew where I might find him, that I might come to his seat!
Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
4 I would order the cause before him, and fill my mouth with arguments;
Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
5 I would know the words he would answer me, and understand what he would say unto me.
Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
6 Would he plead against me with [his] great power? Nay; but he would give heed unto me.
Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
7 There would an upright man reason with him; and I should be delivered for ever from my judge.
Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
8 Lo, I go forward, but he is not there; and backward, but I do not perceive him;
Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
9 On the left hand, where he doth work, but I behold [him] not; he hideth himself on the right hand, and I see [him] not.
Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
10 But he knoweth the way that I take; he trieth me, I shall come forth as gold.
De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
11 My foot hath held to his steps; his way have I kept, and not turned aside.
Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
12 Neither have I gone back from the commandment of his lips; I have laid up the words of his mouth more than the purpose of my own heart.
Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
13 But he is in one [mind], and who can turn him? And what his soul desireth, that will he do.
Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
14 For he will perform [what] is appointed for me; and many such things are with him.
Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
15 Therefore am I troubled at his presence; I consider, and I am afraid of him.
Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
16 For God hath made my heart soft, and the Almighty troubleth me;
Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
17 Because I was not cut off before the darkness, neither hath he hidden the gloom from me.
Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!
