< Job 22 >

1 And Eliphaz the Temanite answered and said,
Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
2 Can a man be profitable to God? surely it is unto himself that the wise man is profitable.
Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
3 Is it any pleasure to the Almighty if thou art righteous? And is it gain [to him] that thou makest thy ways perfect?
Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
4 Will he reason with thee for fear of thee? Will he enter with thee into judgment?
Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
5 Is not thy wickedness great? and thine iniquities without end?
Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
6 For thou hast taken a pledge of thy brother for nought, and stripped off the clothing of the naked.
Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
7 Thou hast not given water to the fainting to drink, and thou hast withholden bread from the hungry.
nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
8 But the powerful man, he had the land; and the man of high rank dwelt in it.
S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
9 Widows hast thou sent empty away, and the arms of the fatherless have been broken.
Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
10 Therefore snares are round about thee, and sudden fear troubleth thee;
Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
11 Or darkness, that thou canst not see, and floods of waters cover thee.
Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
12 Is not God in the height of the heavens? And behold the summit of the stars: how exalted are they!
Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
13 And thou sayest, What doth God know? will he judge through the dark cloud?
S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
14 Thick clouds are a covering to him, that he seeth not; and he walketh on the vault of the heavens.
Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
15 Dost thou mark the ancient path which wicked men have trodden?
Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
16 Who were carried off before the time, whose foundation was overflowed with a flood;
Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
17 Who said unto God, Depart from us! and what could the Almighty do to them?
kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
18 Yet he filled their houses with good. But the counsel of the wicked is far from me.
holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
19 The righteous see it, and are glad; and the innocent laugh them to scorn:
Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
20 Is not he who rose against us destroyed, and doth not the fire consume his residue?
bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
21 Reconcile thyself now with him, and be at peace: thereby good shall come unto thee.
Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
22 Receive, I pray thee, instruction from his mouth, and lay up his words in thy heart.
fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
23 If thou return to the Almighty, thou shalt be built up. If thou remove unrighteousness far from thy tents,
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
24 And put the precious ore with the dust, and [the gold of] Ophir among the stones of the torrents,
s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
25 Then the Almighty will be thy precious ore, and silver heaped up unto thee;
s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
26 Yea, then shalt thou delight thyself in the Almighty, and shalt lift up thy face unto God:
akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
27 Thou shalt make thy prayer unto him, and he will hear thee, and thou shalt pay thy vows;
Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
28 And thou shalt decree a thing, and it shall be established unto thee; and light shall shine upon thy ways.
A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
29 When they are made low, then thou shalt say, Rise up! and he shall save him that is of downcast eyes.
Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
30 [Even] him that is not innocent shall he deliver; yea, he shall be delivered by the pureness of thy hands.
megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.

< Job 22 >