Job 21
1 And Job answered and said,
Felele pedig Jób, és monda:
2 Hear attentively my speech, and let this replace your consolations.
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
3 Suffer me and I will speak; and after I have spoken, mock on!
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 As for me, is my complaint to a man? or wherefore should not my spirit be impatient?
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
5 Mark me, and be astonished, and lay the hand upon the mouth.
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Even when I think [thereon], I am affrighted, and trembling taketh hold of my flesh.
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Wherefore do the wicked live, grow old, yea, become mighty in power?
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
8 Their seed is established with them in their sight, and their offspring before their eyes.
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
9 Their houses are safe from fear, neither is the rod of God upon them.
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
10 Their bull gendereth, and faileth not; their cow calveth, and casteth not her calf.
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 They send forth their little ones like a flock, and their children dance.
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
12 They shout to the tambour and harp, and rejoice at the sound of the pipe.
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol h7585)
14 And they say unto God, Depart from us, for we desire not the knowledge of thy ways!
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 What is the Almighty that we should serve him? and what are we profited if we pray unto him?
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
16 Behold, their prosperity is not in their hand. The counsel of the wicked be far from me!
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 How often is the lamp of the wicked put out, and cometh their calamity upon them? Doth he distribute sorrows [to them] in his anger?
Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18 Do they become as stubble before the wind, and as chaff that the storm carrieth away?
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 God layeth up [the punishment of] his iniquity for his children; he rewardeth him, and he shall know [it]:
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 His eyes shall see his destruction, and he shall drink of the fury of the Almighty.
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 For what pleasure should he have in his house after him, when the number of his months is cut off?
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22 Can any teach God knowledge? And he it is that judgeth those that are high.
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23 One dieth in his full strength, being wholly at ease and quiet;
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 His sides are full of fat, and the marrow of his bones is moistened;
Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25 And another dieth in bitterness of soul, and hath not tasted good:
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 Together they lie down in the dust, and the worms cover them.
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
27 Lo, I know your thoughts, and the devices ye wrongfully imagine against me.
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 For ye say, Where is the house of the noble? and where the tent of the dwellings of the wicked?
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 Have ye not asked the wayfarers? and do ye not regard their tokens:
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 That the wicked is reserved for the day of calamity? They are led forth to the day of wrath.
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 Who shall declare his way to his face? and who shall repay him what he hath done?
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Yet is he carried to the graves, and watch is kept over the tomb.
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 The clods of the valley are sweet unto him; and every man followeth suit after him, as there were innumerable before him.
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
34 How then comfort ye me in vain? Your answers remain perfidious.
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
