Job 19
1 And Job answered and said,
Felelt Jób és mondta:
2 How long will ye vex my soul, and crush me with words?
Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
3 These ten times have ye reproached me; ye are not ashamed to stupefy me.
Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
4 And be it [that] I have erred, mine error remaineth with myself.
De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
5 If indeed ye will magnify yourselves against me, and prove against me my reproach,
Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
6 Know now that God hath overthrown me, and hath surrounded me with his net.
tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
7 Behold, I cry out of wrong, and I am not heard; I cry aloud, but there is no judgment.
Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
8 He hath hedged up my way that I cannot pass, and he hath set darkness in my paths.
Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
9 He hath stripped me of my glory, and taken the crown from my head.
Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
10 He breaketh me down on every side, and I am gone; and my hope hath he torn up as a tree.
Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
11 And he hath kindled his anger against me, and hath counted me unto him as one of his enemies.
Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
12 His troops have come together and cast up their way against me, and have encamped round about my tent.
Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
13 He hath put my brethren far from me, and mine acquaintance are quite estranged from me.
Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
14 My kinsfolk have failed, and my known friends have forgotten me.
Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
15 The sojourners in my house and my maids count me as a stranger; I am an alien in their sight.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
16 I called my servant, and he answered not; I entreated him with my mouth.
Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
17 My breath is strange to my wife, and my entreaties to the children of my [mother's] womb.
Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
18 Even young children despise me; I rise up, and they speak against me.
Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
19 All my intimate friends abhor me, and they whom I loved are turned against me.
Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
20 My bones cleave to my skin and to my flesh, and I am escaped with the skin of my teeth.
Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
21 Have pity upon me, have pity upon me, ye my friends; for the hand of God hath touched me.
Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
22 Why do ye persecute me as God, and are not satisfied with my flesh?
Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
23 Oh would that my words were written! oh that they were inscribed in a book!
Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
24 That with an iron style and lead they were graven in the rock for ever!
vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
25 And [as for] me, I know that my Redeemer liveth, and the Last, he shall stand upon the earth;
De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
26 And [if] after my skin this shall be destroyed, yet from out of my flesh shall I see God;
S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
27 Whom I shall see for myself, and mine eyes shall behold, and not another: — my reins are consumed within me.
A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
28 If ye say, How shall we persecute him? when the root of the matter is found in me,
Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
29 Be ye yourselves afraid of the sword! for the sword is fury against misdeeds, that ye may know there is a judgment.
rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
