James 1
1 James, bondman of God and of [the] Lord Jesus Christ, to the twelve tribes which [are] in the dispersion, greeting.
Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan lévő tizenkét nemzetségnek üdvözletét küldi.
2 Count it all joy, my brethren, when ye fall into various temptations,
Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, amikor különféle kísértésekbe estek,
3 knowing that the proving of your faith works endurance.
tudván, hogy a ti hitetek próbája állhatatosságot eredményez.
4 But let endurance have [its] perfect work, that ye may be perfect and complete, lacking in nothing.
Az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet, hogy tökéletesek és fedhetetlenek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
5 But if any one of you lack wisdom, let him ask of God, who gives to all freely and reproaches not, and it shall be given to him:
Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül megadja.
6 but let him ask in faith, nothing doubting. For he that doubts is like a wave of the sea driven by the wind and tossed about;
De hittel kérje semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.
7 for let not that man think that he shall receive anything from the Lord;
Ne gondolja, hogy kaphat valamit az Úrtól az ilyen
8 [he is] a double-minded man, unstable in all his ways.
kétszívű és minden útjában állhatatlan ember.
9 But let the brother of low degree glory in his elevation,
Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú méltóságával,
10 and the rich in his humiliation, because as [the] grass's flower he will pass away.
a gazdag pedig nyomorúságával, mert elmúlik, mint a fű virága.
11 For the sun has risen with its burning heat, and has withered the grass, and its flower has fallen, and the comeliness of its look has perished: thus the rich also shall wither in his goings.
Mert felkel a nap nagy hevével és elszárítja a füvet, és annak virága elhull, és szépsége elvész: így vész el a gazdag is a maga útján.
12 Blessed [is the] man who endures temptation; for, having been proved, he shall receive the crown of life, which He has promised to them that love him.
Boldog ember az, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, elveszi az élet koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek.
13 Let no man, being tempted, say, I am tempted of God. For God cannot be tempted by evil things, and himself tempts no one.
Senki se mondja, amikor megkísértetik: az Isten kísért engem, mert Isten gonoszsággal nem kísérthető és őmaga sem kísért senkit.
14 But every one is tempted, drawn away, and enticed by his own lust;
Mert mindenkit saját kívánsága vonja és csábítja.
15 then lust, having conceived, gives birth to sin; but sin fully completed brings forth death.
Azután a kívánság megfoganva bűnt szül. A bűn pedig teljességre jutva halált nemz.
16 Do not err, my beloved brethren.
Ne tévelyegjetek, szeretett atyámfiai.
17 Every good gift and every perfect gift comes down from above, from the Father of lights, with whom is no variation nor shadow of turning.
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, a világosság Atyjától származik, akinél nincs változás, sem a változandóságnak árnyéka.
18 According to his own will begat he us by the word of truth, that we should be a certain first-fruits of his creatures.
Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek első zsengéje legyünk.
19 So that, my beloved brethren, let every man be swift to hear, slow to speak, slow to wrath;
Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra,
20 for man's wrath does not work God's righteousness.
mert ember haragja Isten igazságát nem szolgálja.
21 Wherefore, laying aside all filthiness and abounding of wickedness, accept with meekness the implanted word, which is able to save your souls.
Elvetve azért minden szennyet és mindenféle gonoszságot, szelídséggel fogadjátok a belétek oltott igét, amely megtarthatja lelketeket.
22 But be ye doers of [the] word and not hearers only, beguiling yourselves.
Az igének pedig megtartói legyetek, nemcsak hallgatói, megcsalva magatokat.
23 For if any man be a hearer of [the] word and not a doer, he is like to a man considering his natural face in a mirror:
Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, az ahhoz az emberhez hasonlít, aki tükörben megnézi arcát.
24 for he has considered himself and is gone away, and straightway he has forgotten what he was like.
Megnézi ugyan magát, de elmegy és azonnal elfelejti, milyen volt.
25 But he that fixes his view on [the] perfect law, that of liberty, and abides in [it], being not a forgetful hearer but a doer of [the] work, he shall be blessed in his doing.
De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad mellette, az nem feledékeny hallgatója, sőt tevékeny megvalósítója: az boldog lesz cselekedeteiben.
26 If any one think himself to be religious, not bridling his tongue, but deceiving his heart, this man's religion is vain.
Ha valaki kegyesnek látszik közöttetek, de nem zabolázza meg nyelvét, és még önmagát is áltatja, annak kegyessége hiábavaló.
27 Pure and undefiled religion before God and the Father is this: to visit orphans and widows in their affliction, to keep oneself unspotted from the world.
A tiszta és igazi kegyesség Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni önmagát a világtól.
