2 Samuel 22
1 And David spoke to Jehovah the words of this song in the day that Jehovah had delivered him out of the hand of all his enemies, and out of the hand of Saul.
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 And he said, Jehovah is my rock, and my fortress, and my deliverer;
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 God is my rock, in him will I trust — My shield, and the horn of my salvation, My high tower, and my refuge, My saviour: thou wilt save me from violence.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 I will call upon Jehovah, who is to be praised; So shall I be saved from mine enemies.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 For the waves of death encompassed me, Torrents of Belial made me afraid.
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
7 In my distress I called upon Jehovah, And I cried to my God; And he heard my voice out of his temple, And my cry [came] into his ears.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 Then the earth shook, and quaked; The foundations of the heavens trembled And shook because he was wroth.
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 There went up a smoke out of his nostrils, And fire out of his mouth devoured: Coals burned forth from it.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 And he bowed the heavens, and came down; And darkness was under his feet.
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 And he rode upon a cherub, and did fly; And he was seen upon the wings of the wind.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 And he made darkness round about him a tent, Gatherings of waters, thick clouds of the skies.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 From the brightness before him Burned forth coals of fire.
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 Jehovah thundered from the heavens, And the Most High uttered his voice.
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 And he sent arrows, and scattered [mine enemies]; Lightning, and discomfited them.
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 And the beds of the sea were seen, The foundations of the world were uncovered At the rebuke of Jehovah, At the blast of the breath of his nostrils.
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 He reached forth from above, he took me, He drew me out of great waters;
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 He delivered me from my strong enemy, From them that hated me; For they were mightier than I.
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 They encountered me in the day of my calamity; But Jehovah was my stay.
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 And he brought me forth into a large place; He delivered me, because he delighted in me.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 Jehovah hath rewarded me according to my righteousness, According to the cleanness of my hands hath he recompensed me.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 For I have kept the ways of Jehovah, And have not wickedly departed from my God.
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 For all his ordinances were before me, And his statutes, I did not depart from them,
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 And I was upright before him, And kept myself from mine iniquity.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 And Jehovah hath recompensed me according to my righteousness, According to my cleanness in his sight.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 With the gracious thou dost shew thyself gracious; With the upright man thou dost shew thyself upright;
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 With the pure thou dost shew thyself pure; And with the perverse thou dost shew thyself contrary.
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 And the afflicted people thou dost save; And thine eyes are upon the haughty, [whom] thou bringest down.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 For thou art my lamp, Jehovah; And Jehovah enlighteneth my darkness.
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 For by thee I have run through a troop; By my God have I leaped over a wall.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 As for God, his way is perfect; The word of Jehovah is tried: He is a shield to all that trust in him.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 For who is God, save Jehovah? And who is a rock, save our God?
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 God is my strong fortress, And he maketh my way perfectly smooth.
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 He maketh my feet like hinds' [feet], And setteth me upon my high places.
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 He teacheth my hands to war, And mine arms bend a bow of brass.
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 And thou didst give me the shield of thy salvation, And thy condescending gentleness hath made me great.
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 Thou enlargedst my steps under me; And mine ankles did not slip.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 I pursued mine enemies, and destroyed them, And I turned not again till they were consumed.
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 And I have consumed them and have crushed them, and they rose not again; Yea, they fell under my feet.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 And thou girdedst me with strength to battle: Thou didst subdue under me those that rose up against me.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 And mine enemies didst thou make to turn their backs unto me, And those that hated me I destroyed.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 They looked, and there was none to save — Unto Jehovah, and he answered them not.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 And I did beat them small as the dust of the earth, I trod them as the mire of the streets; I stamped upon them.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 And thou hast delivered me from the strivings of my people, Thou hast kept me to be head of the nations: A people I knew not doth serve me:
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 Strangers come cringing unto me: At the hearing of the ear, they obey me.
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 Strangers have faded away, And they come trembling forth from their close places.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 Jehovah liveth; and blessed be my rock; And exalted be the God, the rock of my salvation,
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 The God who hath avenged me, And hath brought the peoples under me.
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 He brought me forth from mine enemies: Yea, thou hast lifted me up above them that rose up against me; From the man of violence hast thou delivered me.
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 Therefore will I give thanks to thee, Jehovah, among the nations, And will sing psalms to thy name.
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 [It is he] who giveth great deliverances to his king, And sheweth loving-kindness to his anointed, To David, and to his seed for evermore.
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
