< Psalms 94 >
1 A Psalm of David himself. The Fourth Sabbath. The Lord is the God of retribution. The God of retribution acts in order to deliver.
Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2 Lift yourself up, for you judge the earth. Repay the arrogant with retribution.
Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3 How long will sinners, O Lord, how long will sinners glory?
A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4 How long will they utter and speak iniquity? How long will all who work injustice speak out?
Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5 They have humiliated your people, O Lord, and they have harassed your inheritance.
A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6 They have executed the widow and the new arrival, and they have slaughtered the orphan.
Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7 And they have said, “The Lord will not see, nor will the God of Jacob understand.”
És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8 Understand, you senseless ones among the people. And be wise at last, you foolish ones.
Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9 He who formed the ear, will he not hear? And he who forged the eye, does he not look closely?
A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10 He who chastises nations, he who teaches man knowledge, will he not rebuke?
A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11 The Lord knows the thoughts of men: that these are in vain.
Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12 Blessed is the man whom you will instruct, O Lord. And you will teach him from your law.
Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13 So may you soothe him from the evil days, until a pit may be dug for sinners.
Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14 For the Lord will not drive away his people, and he will not abandon his inheritance,
Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15 even until the time when justice is being converted into judgment, and when those who are close to justice are all those who are upright of heart.
Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16 Who will rise up with me against the malignant? Or who will stand with me against the workers of iniquity?
Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17 Except that the Lord assisted me, my soul almost would have dwelt in Hell. ()
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18 If ever I said, “My foot is slipping,” then your mercy, O Lord, assisted me.
Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19 According to the multitude of my sorrows in my heart, your consolations have given joy to my soul.
Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20 Does the seat of iniquity adhere to you, you who contrive hardship within a commandment?
Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21 They will hunt down the soul of the just, and they will condemn innocent blood.
Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22 And the Lord has been made into a refuge for me, and my God into the assistance of my hope.
De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23 And he will repay them their iniquity, and he will destroy them in their malice. The Lord our God will utterly destroy them.
És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.