Psalms 9
1 Unto the end. For the secrets of the Son. A Psalm of David. I will confess to you, Lord, with my whole heart. I will recount all your wonders.
A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
2 I will rejoice and exult in you. I will sing a psalm to your name, O Most High.
Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
3 For my enemy will be turned back. They will be weakened and perish before your face.
A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
4 For you have accomplished my judgment and my cause. You have sat upon the throne that judges justice.
Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
5 You have rebuked the Gentiles, and the impious one has perished. You have deleted their name in eternity and for all generations.
Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
6 The spears of the enemy have failed in the end, and their cities, you have destroyed. Their memory has perished with a loud noise.
Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
7 But the Lord remains in eternity. He has prepared his throne in judgment.
De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
8 And he will judge the whole world in equity. He will judge the people in justice.
És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
9 And the Lord has become a refuge for the poor, a helper in opportunity, in tribulation.
hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
10 And may they hope in you, who know your name. For you have not abandoned those seeking you, Lord.
Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
11 Sing a psalm to the Lord, who dwells in Zion. Announce his study among the Gentiles.
Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
12 Because of those who yearned for their blood, he has remembered them. He has not forgotten the cry of the poor.
Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
13 Have mercy on me, Lord. See my humiliation from my enemies.
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
14 You lift me up from the gates of death, so that I may announce all your praises at the gates of the daughter of Zion.
azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
15 I will exult in your salvation. The Gentiles have become trapped in the ruin that they made. Their foot has been caught in the same snare that they themselves had hidden.
Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
16 The Lord will be recognized when making judgments. The sinner has been caught in the works of his own hands. (Pause)
Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol h7585)
18 For the poor will not be forgotten in the end. The patience of the poor will not perish in the end.
Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
19 Rise up, Lord: do not let man be strengthened. Let the Gentiles be judged in your sight.
Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
20 O Lord, establish a lawgiver over them, so that the Gentiles may know that they are only men. (Pause)
szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
