< Psalms 78 >
1 The understanding of Asaph. O my people, attend to my law. Incline your ears to the words of my mouth.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 I will open my mouth in parables. I will speak about concepts that are from the beginning.
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 We have heard and known such great things, as our fathers have described to us.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 These things have not been hidden from their sons in any generation: declaring the praises of the Lord, and his virtues, and the wonders that he has done.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 And he has received testimony with Jacob, and he has set a law within Israel. Such great things, he has commanded our fathers, so as to make these things known to their sons,
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 so that another generation might know them, and so that the sons, who will be born and who will grow up, shall describe them to their sons.
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 So then, may they put their hope in God, and may they not forget the works of God, and may they seek his commandments.
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 May they not become like their fathers, a perverse and exasperating generation: a generation that does not straighten their heart and whose spirit is not trustworthy with God.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 The sons of Ephraim, who bend and shoot the bow, have been turned back in the day of battle.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 They have not kept the covenant of God. And they were not willing to walk in his law.
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 And they have been forgetful of his benefits, and of his miracle, which he revealed to them.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 He performed miracles in the sight of their fathers, in the land of Egypt, in the field of Tanis.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 He broke the sea and he led them through. And he stationed the waters, as if in a vessel.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 And he led them with a cloud by day, and with illumination by fire throughout the night.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 He broke through the rock in the wasteland, and he gave them to drink, as if from the great abyss.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 He brought forth water from the rock, and he conducted the waters, as if they were rivers.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 And yet, they continued to sin against him. In a waterless place, they provoked the Most High with resentment.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 And they tempted God in their hearts, by asking for food according to their desires.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 And they spoke badly about God. They said, “Would God be able to prepare a table in the desert?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 He struck the rock, and so waters flowed and the torrents flooded, but would even he be able to provide bread, or provide a table, for his people?”
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Therefore, the Lord heard, and he was dismayed, and a fire was kindled within Jacob, and an anger ascended into Israel.
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 For they neither put their trust in God, nor did they hope in his salvation.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 And he commanded the clouds from above, and he opened the doors of heaven.
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 And he rained down manna upon them to eat, and he gave them the bread of heaven.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 Man ate the bread of Angels. He sent them provisions in abundance.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 He transferred the south wind from heaven, and, in his virtue, he brought in the Southwest wind.
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 And he rained down flesh upon them, as if it were dust, and feathered birds, as if they were the sand of the sea.
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 And they fell down in the midst of their camp, encircling their tabernacles.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 And they ate until they were greatly satisfied, and he brought to them according to their desires.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 They were not cheated out of what they wanted. Their food was still in their mouth,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 and then the wrath of God came upon them. And he slew the fat ones among them, and he impeded the elect of Israel.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 In all these things, they continued to sin, and they were not trustworthy with his miracles.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 And their days faded away into vanity, and their years with haste.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 When he slew them, then they sought him. And they returned, and they drew near to him in the early morning.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 And they were mindful that God is their helper and that the Most High God is their redeemer.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 And they chose him with their mouth, and then they lied to him with their tongue.
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 For their heart was not upright with him, nor have they been living faithfully in his covenant.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 Yet he is merciful, and he will pardon their sins. And he will not destroy them. And he has abundantly turned aside his own wrath. And he did not enflame his wrath entirely.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 And he remembered that they are flesh: with a spirit that goes forth and does not return.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 How often did they provoke him in the desert and stir him to wrath in a waterless place?
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 And they turned back and tempted God, and they exasperated the Holy One of Israel.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 They did not remember his hand, in the day that he redeemed them from the hand of the one troubling them.
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 Thus, he positioned his signs in Egypt and his wonders in the field of Tanis.
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 And he turned their rivers into blood, along with their rain showers, so that they could not drink.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 He sent among them the common fly, and it devoured them, and the frog, and it scattered them.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 And he gave up their fruits to mold and their labors to the locust.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 And he slew their vineyards with hail and their mulberry trees with severe frost.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 And he delivered their cattle to the hail and their possessions to fire.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 And he sent the wrath of his indignation among them: indignation and wrath and tribulation, sent forth by evil angels.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 He made way for the path of his anger. He did not spare their souls from death. And he enclosed their beasts of burden in death.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 And he struck all the first-born in the land of Egypt: the first-fruits of all their labor in the tabernacles of Ham.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 And he took away his own people like sheep, and he led them through the wilderness like a flock.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 And he led them out in hope, and they did not fear. And the sea covered their enemies.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 And he led them to the mountain of his sanctification: the mountain that his right hand had acquired. And he cast out the Gentiles before their face. And he divided their land by lot to them, with a line of distribution.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 And he caused the tribes of Israel to dwell in their tabernacles.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Yet they tempted and aggravated God Most High, and they did not keep his testaments.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 And they turned themselves aside, and they did not serve the covenant. In the same manner as their fathers, they were turned backwards, like a crooked bow.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 They impelled him to anger on their hills, and they provoked him to rivalry with their graven images.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 God listened, and he spurned them, and he reduced Israel greatly, almost to nothing.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 And he rejected the tabernacle of Shiloh, his tabernacle where he had dwelt among men.
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 And he delivered their virtue into captivity, and their beauty into the hands of the enemy.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 And he enclosed his people with the sword, and he spurned his inheritance.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Fire consumed their young men, and their virgins were not lamented.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 Their priests fell by the sword, and their widows did not weep.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 And the Lord was awakened, as if out of sleep, and like a powerful man impaired by wine.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 And he struck his enemies on the back. He gave them over to everlasting disgrace.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 And he rejected the tabernacle of Joseph, and he did not choose the tribe of Ephraim.
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 But he chose the tribe of Judah: mount Zion, which he loved.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 And he built up his sanctuary, like a single-horned beast, in the land that he founded for all ages.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 And he chose his servant David, and he took him from the flocks of the sheep: he received him from following the ewes with their young,
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 in order to pasture Jacob his servant and Israel his inheritance.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 And he fed them with the innocence of his heart. And he led them with the understanding of his hands.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.