Psalms 12

1 Unto the end. For the octave. A Psalm of David. Save me, O Lord, because holiness has passed away, because truths have been diminished, before the sons of men.

Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.

2 They have been speaking emptiness, each one to his neighbor; they have been speaking with deceitful lips and a duplicitous heart.

Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.

3 May the Lord scatter all deceitful lips, along with the tongue that speaks malice.

Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

4 They have said: “We will magnify our tongue; our lips belong to us. What is Lord to us?”

A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?

5 Because of the misery of the destitute and the groaning of the poor, now I will arise, says the Lord. I will place him in safety. I will act faithfully toward him.

A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.

6 The eloquence of the Lord is pure eloquence, silver tested by fire, purged from the earth, refined seven times.

Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.

7 You, O Lord, will preserve us, and you will guard us from this generation into eternity.

Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.

8 The impious wander aimlessly. According to your loftiness, you have multiplied the sons of men.

Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.