< Psalms 109 >

1 Unto the end. A Psalm of David.
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 O God, do not be silent toward my praise, for the mouth of the sinner and the mouth of the deceitful one have been opened against me.
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 They have spoken against me with deceitful tongues, and they have surrounded me with hateful words, and they fought against me over nothing.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 Instead of choosing to act on my behalf, they detracted me. But I gave myself to prayer.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 And they set evil against me, instead of good, and hatred, in return for my love.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 Establish the sinner over him, and let the devil stand at his right hand.
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 When he is judged, may he go forth in condemnation, and may his prayer be counted as sin.
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 May his days be few, and let another take his episcopate.
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 May his sons be orphans, and his wife a widow.
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 May his sons be carried by those who walk unsteadily, and may they go begging. And may they be cast out of their dwelling places.
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 May the money lenders scrutinize all his belongings, and let foreigners plunder his labors.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 May there be no one to assist him, nor anyone to be compassionate to his orphaned children.
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 May his posterity be in utter ruin. In one generation, may his name be wiped away.
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 May the iniquity of his fathers return in memory before the sight of the Lord, and do not let the sin of his mother be wiped away.
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 May these be opposite the Lord always, but let their memory perish from the earth.
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 For certain things are not remembered about them, in order to be merciful.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 And so the destitute man was pursued, with the beggar and the remorseful in heart, so as to be put to death.
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 And he loved a curse, and it came to him. And he was unwilling to have a blessing, and it went far from him. And he clothed himself with curses like a garment, and it entered his inner self like water, and it entered his bones like oil.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 May it be to him like a garment that covers him, and like a belt that always cinches him.
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 This is the work of those who detract me with the Lord and who speak evils against my soul.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 But as for you, Lord, O Lord: act on my behalf for your name’s sake. For your mercy is sweet.
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 Free me, for I am destitute and poor, and my heart has been disquieted within me.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 I have been taken away like a shadow when it declines, and I have been shaken off like locusts.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 My knees have been weakened by fasting, and my flesh has been replaced by oil.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 And I have become a disgrace to them. They saw me, and they shook their heads.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Help me, O Lord, my God. Save me according to your mercy.
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 And let them know that this is your hand, and that you, O Lord, have done this.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 They will curse, and you will bless. May those who rise up against me be confounded. But your servant will rejoice.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 May those who detract me be clothed with shame, and may they be covered with their confusion, as if with a double cloak.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 I will confess exceedingly to the Lord with my mouth. And I will praise him in the midst of the multitude.
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 For he stands at the right hand of the poor, in order to save my soul from persecutors.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.

< Psalms 109 >