Proverbs 23
1 When you sit down to eat with a leader, pay close attention to what has been set before your face,
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 and put a knife to your throat, if, in such a way, you could hold your soul in your own power.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Do not desire his foods, in which is the bread of deceit.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Do not be willing to labor so that you may be enriched. But set limits by your prudence.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 Do not raise your eyes toward wealth that you are not able to have. For they will make themselves wings, like those of an eagle, and they will fly in the sky.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Do not eat with an envious man, and do not desire his foods.
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 For, like a seer and an interpreter of dreams, he presumes what he does not know. “Eat and drink,” he will say to you; and his mind is not with you.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 The foods that you had eaten, you will vomit up. And you will lose the beauty in your words.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 Do not speak into the ears of the unwise. They will despise the doctrine of your eloquence.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Do not touch the boundaries of little ones, and do not enter into the field of the fatherless.
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 For their close relative is strong, and he will judge their case against you.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Let your heart enter into doctrine, and let your ears enter into words of knowledge.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Do not be willing to take away discipline from a child. For if you strike him with the rod, he will not die.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 My son, if your soul will become wise, my heart will be glad with you.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 And my temperament will exult, when your lips will have spoken what is upright.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Let not your heart compete with sinners. But be in the fear of the Lord all day long.
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 For you will have hope in the end, and your expectation will not be taken away.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Listen, my son, and be wise, and direct your soul along the way.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Do not be willing to be in the feasts of great drinkers, nor in the carousings of those who gather to feed on flesh.
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 For those who waste time drinking, and who surrender themselves to symbols, will be consumed. And those who sleep will be clothed in rags.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Listen to your father, who conceived you. And do not despise your mother, when she is old.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Purchase truth, and do not sell wisdom, or doctrine, or understanding.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 The father of the just exults in gladness; he who has conceived the wise will rejoice in him.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Let your father and your mother be joyful, and may she who conceived you exult.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 My son, offer me your heart, and let your eyes keep to my ways.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 For a loose woman is a deep pit, and a foreign woman is a constricted well.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 She lies in wait along the way like a robber. And the incautious one whom she sees, she will put to death.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Who has woe? Whose father has woe? Who has quarrels? Who falls into pits? Who has wounds without cause? Who has watery eyes?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 Is it not those who linger over wine, and who strive to be drinking from their cups?
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Do not gaze into the wine when it turns gold, when its color shines in the glass. It enters pleasantly,
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 but in the end, it will bite like a snake, and it will spread poison like a king of snakes.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Your eyes will see women who are outsiders, and your heart will utter perversities.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 And you will be like someone sleeping in the middle of the sea, and like a pilot, fast asleep, who has lost his hold on the helm.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 And you will say: “They have beaten me, but I did not feel pain. They have dragged me, and I did not realize it. When will I awaken and find more wine?”
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
