< Numbers 12 >
1 And Miriam and Aaron spoke against Moses, because of his wife, an Ethiopian,
És beszélt Mirjám és Áron Mózes ellen, a kusita asszony miatt, akit elvett; mert kusita asszonyt vett el.
2 and they said: “Has the Lord spoken only through Moses? Has he not also spoken similarly to us?” And when the Lord had heard this,
És mondták: Vajon csak Mózessel beszélt-e az Örökkévaló, vajon nem beszélt-e velünk is? És az Örökkévaló meghallotta.
3 (for Moses was a man exceedingly meek, beyond all the men who were living upon the earth)
A férfiú Mózes pedig szerényebb volt mind az embereknél, kik a föld színén vannak.
4 immediately he spoke to him, and to Aaron and Miriam, “Go out, you three only, to the tabernacle of the covenant.” And when they had gone out,
És mondta az Örökkévaló hirtelen Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezés sátorába; és kimentek mindhárman.
5 the Lord descended in a column of cloud, and he stood at the entrance of the tabernacle, calling to Aaron and Miriam. And when they had advanced,
És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállt a sátor bejáratánál, szólította Áront és Mirjámot, és kimentek ketten.
6 he said to them: “Listen to my words. If there will be among you a prophet of the Lord, I will appear to him in a vision, or I will speak to him through a dream.
És mondta: Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni.
7 But it is not so with my servant Moses, who is the most faithful in all my house.
Nem így az én szolgám, Mózes; egész házamban meghitt ő.
8 For I speak with him mouth to mouth, and plainly. And not through enigmas and figures does he perceive the Lord. Therefore, why were you not afraid to disparage my servant Moses?”
Színről-színre beszélek vele, világosan és nem rejtélyekben, az Örökkévaló jelenését látja ő. Miért nem féltelek, hát beszélni szolgám, Mózes ellen?
9 And being angry against them, he went away.
És felgerjedt az Örökkévaló haragja ellenük és elment.
10 Likewise, the cloud which was over the tabernacle withdrew. And behold, Miriam appeared to be white with a leprosy, like snow. And when Aaron had looked upon her, and he had seen the spreading of the leprosy,
A felhő pedig eltávozott a sátor felől és íme Mirjám poklos, olyan mint a hó; odafordult Áron Mirjámhoz és íme, poklos volt.
11 he said to Moses: “I beg you, my lord, not to impose upon us this sin, which we have committed foolishly.
És mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram ne ródd fel nekünk vétkeinket, amit oktalanul cselekedtünk és amit vétkeztünk!
12 Do not let this one be like one who is dead, or like an abortion that has been cast from the womb of her mother. Behold, half of her flesh is already consumed by leprosy.”
Ne legyen kérlek olyan, mint a halott, mely midőn kijön anyja méhéből, már elenyészett fele húsa.
13 And Moses cried out to the Lord, saying, “O God, I beg you: heal her.”
És Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, ó gyógyítsd meg őt!
14 And the Lord answered him: “If her father had spit on her face, should she not have been filled with shame for at least seven days? Let her be separated, outside the camp, for seven days, and after that, she will be called back.”
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ha az atyja köpött volna az arcába, nem-e szégyenlené magát hét napig? Zárassék el hét napra a táboron kívül, és azután vétessék föl.
15 And so Miriam was excluded from the camp for seven days. And the people did not move from that place, until Miriam was called back.
És elzáratott Mirjám a táboron kívül hét napra, a nép pedig nem indult el, míg nem fölvették Mirjámot.
16 And the people set out from Hazeroth, and they pitched their tents in the desert of Paran.
Azután elindult a nép Chácéroszból és táborozott Poron pusztájában.