Lamentations 5
1 Remember, O Lord, what has befallen us. Consider and look kindly upon our disgrace.
Emlékezzél meg, mi lett velünk, tekintsd és nézd gyalázatunkat!
2 Our inheritance has been turned over to foreigners; our houses to outsiders.
Birtokunk átszállt idegenekre, házaink külföldiekre.
3 We have become orphans without a father; our mothers are like widows.
Árvák lettünk, apátlanok, anyáink mintegy özvegyek.
4 We paid for our drinking water. We acquired our wood for a price.
Vizünket pénzért ittuk, fát díjon szerzünk.
5 We were dragged by our necks. Being weary, no rest was given to us.
Nyakunkon üldöztek minket, elfáradtunk, nem adatott pihennünk.
6 We have given our hand to Egypt and to the Assyrians, so that we may be satisfied with bread.
Egyiptomnak adtunk kezet, Assúrnak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 Our fathers have sinned, and are not. And we have carried their iniquities.
Atyáink vétkeztek és nincsenek, mi pedig bűneiket hordoztuk.
8 Servants have become rulers over us. There was no one to redeem us from their hand.
Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs ki kezökből kiszabadítana.
9 We obtained our bread at the risk of our lives, before the face of the sword, in the wilderness.
Lelkünk árán szerezzük kenyerünket a pusztának kardja miatt.
10 Our skin was burned, as if by an oven, before the face of the tempest of the famine.
Bőrünk megfeketélett mint a kemencze az éhség forrósága miatt.
11 They humiliated the women in Zion and the virgins in the cities of Judah.
Asszonyokat bántalmaztak Cziónban, hajadonokat Jehúda városaiban.
12 The leaders were suspended by their hand. They were not ashamed before the faces of the elders.
Vezérek akasztattak fel kezük által, vének arcza nem tiszteltetett.
13 They have sexually abused the adolescents, and the children were corrupted in the wood.
Ifjak malmot hordtak és fiuk a fában botlottak meg.
14 The elders have ceased from the gates, the youths from the choir of the psalms.
Vének eltüntek a kapuból, ifjak az ő daluktól.
15 The gladness of our heart has failed, our singing has been turned into mourning.
Eltünt szivünk vigalma, gyászra fordult körtánczunk.
16 The crown has fallen from our head. Woe to us, for we have sinned.
Leesett fejünk koronája, oh jaj nekünk, hogy vétkeztünk.
17 Because of this, our heart became gloomy; for this reason, our eyes have been darkened:
Ezért lett sínylővé a szivünk, ezek miatt sötétültek el szemeink:
18 because of mount Zion, because it was ruined. Foxes have wandered upon it.
Czión hegyéért, hogy elpusztult, rókák kószálnak rajta.
19 But you, O Lord, shall remain for eternity, your throne from generation to generation.
Te, Örökkévaló, székelsz örökre, trónod nemzedékre meg nemzedékre.
20 Why would you forget us forever? Why would you forsake us for a long time?
Miért felejtesz el bennünket mindig, elhagysz minket hosszú időkre?
21 Convert us, O Lord, to you, and we shall be converted. Renew our days, as from the beginning.
Téríts bennünket magadhoz, hogy megtérjünk, újítsd meg napjainkat mint hajdanta.
22 But you have utterly rejected us; you are vehemently angry against us.
Avagy végkép elvetettél minket, olyannyira haragudtál ránk!
