Judges 20
1 And so all the sons of Israel went out like one man, from Dan to Beersheba, with the land of Gilead, and they gathered together, before the Lord, at Mizpah.
És kivonultak mind az Izraél fiai és egybegyűlt a község mint egy ember Dántól Beér-Sébáig, meg Gileád országa, az Örökkévalóhoz Miczpába.
2 And all the chiefs of the people, and every tribe of Israel, convened as an assembly of the people of God, four hundred thousand foot soldiers for battle.
És odaálltak az egész nép kiválói, Izraél törzsei mind, Isten népének gyülekezetében: négyszázezer ember, gyalogos, kardrántó.
3 (But it was not hidden from the sons of Benjamin that the sons of Israel had ascended to Mizpah.) And the Levite, the husband of the woman who was killed, being questioned as to how so great a crime had been perpetrated,
Meghallották Benjámin fiai, hogy fölmentek Izraél fiai Miczpába. És mondták Izraél fiai: Beszéljetek, miképpen történt e gonoszság?
4 responded: “I went to Gibeah of Benjamin, with my wife, and I diverted to that place.
Erre megszólalt a levita férfiú, a meggyilkolt asszonynak férje, és mondta: A Benjáminhoz tartozó Gibeába érkeztem én meg ágyasam, hogy megháljunk.
5 And behold, the men of that city, at night, surrounded the house in which I was staying, intending to kill me. And they abused my wife with such an incredible fury of lust that in the end she died.
Ekkor reám támadtak Gibea urai, körülvették miattam éjjel a házat; engem megölni szándékoztak, ágyasomat pedig meggyalázták és meghalt.
6 And taking her up, I cut her into pieces, and I sent the parts into all the borders of your possession. For never before was such a nefarious crime, and so great a sin, committed in Israel.
Erre megfogtam ágyasamat, földaraboltam és szétküldtem Izraél birtokának egész területén, mert fajtalanságot és aljasságot követtek el Izraélben.
7 You are all present here, O sons of Israel. Discern what you ought to do.”
Íme, ti Izraél fiai mind, hozzatok magatoknak döntést és tanácsot itten.
8 And all the people, standing, responded as if with the word of one man: “We shall not return to our own tents, nor shall anyone enter into his own house.
Ekkor fölkelt az egész nép, mint egy ember, mondván: Nem megy közülünk senki a sátrába és nem tér be közülünk senki a házába.
9 But this we shall do in common against Gibeah:
Most tehát ez az, a mit tenni fogunk Gibeával: Ellene sors szerint!
10 We shall select ten men out of one hundred from all the tribes of Israel, and one hundred out of one thousand, and one thousand out of ten thousand, so that they may transport supplies for the army, and so that we will be able to fight against Gibeah of Benjamin, and to repay it for its crime as it deserves.”
Vegyünk tíz embert százból, mind az Izraél törzseiből, és százat ezerből és ezret tízezerből, hogy élelmet vigyenek a nép számára, hogy cselekedjenek, a mint a Benjáminbeli Gébába érkeznek, egészen azon aljassághoz képest, melyet elkövettek Izraélben.
11 And all of Israel convened against the city, like one man, with one mind and one counsel.
És összegyülekezett Izraél minden embere a város ellen, mint egy ember egyesülve.
12 And they sent messengers to the entire tribe of Benjamin, who said: “Why has so great a wickedness been found among you?
És küldtek Izraél törzsei embereket Benjámin egész törzsébe, mondván: Micsoda gonoszság az, mely történt köztetek?
13 Deliver the men of Gibeah, who have perpetrated this deplorable act, so that they may die, and so that the evil may be taken away from Israel.” And they were not willing to listen to the command of their brothers, the sons of Israel.
Most tehát adjátok ki azokat az alávaló embereket, a kik Gibeában vannak, hogy megöljük őket és kipusztítsuk a gonoszságot Izraélből. De nem akartak Benjámin fiai hallgatni testvéreik, Izraél fiainak szavára.
14 Instead, out of all the cities that were their lot, they convened at Gibeah, so that they might bring them assistance, and so that they might contend against the entire people of Israel.
S összegyűltek Benjámin fiai a városokból Gibeába, hogy kivonuljanak háborúra Izraél fiaival.
15 And there were found from Benjamin twenty-five thousand who drew the sword, aside from the inhabitants of Gibeah,
Szám szerint voltak Benjámin fiai ama napon a városokból huszonhatezer kardrántó ember, Gibea lakóin kívül, kik szám szerint voltak hétszáz válogatott ember.
16 who were seven hundred very strong men, fighting with the left hand as well as with the right hand, and casting stones from a sling so accurately that they were able to strike even a hair, and the path of the stone would by no means miss to either side.
Ez egész népből hétszáz válogatott ember balogkezű volt; mind parittyakövet hajított egy hajszálra és el nem vétette.
17 Then too, among the men of Israel apart from the sons of Benjamin, there were found four hundred thousand who drew the sword and who were prepared for battle.
Izraél emberei pedig voltak szám szerint, Benjáminon kívül, négyszázezer kardrántó ember, mind ez harczra való ember.
18 And they rose up and went to the house of God, that is, to Shiloh. And they consulted God, and they said, “Who shall be, in our army, the first to contend against the sons of Benjamin?” And the Lord responded to them, “Let Judah be your leader.”
Fölkeltek és fölmentek Bét-Élbe és megkérdezték Istent, és mondták Izraél fiai: Ki vonuljon közülünk először háborúra Benjámin fiai ellen? Mondta az Örökkévaló: Jehúda először!
19 And immediately the sons of Israel, rising up in the morning, made camp near Gibeah.
És fölkeltek Izraél fiai reggel és táboroztak Gibea ellen.
20 And setting out from there to fight against Benjamin, they began to assault the city.
Kivonultak Izraél emberei háborúra Benjáminnal; és sorakoztak ellenük Izraél emberei harczra Gibea mellett.
21 And the sons of Benjamin, departing from Gibeah, slew twenty-two thousand men from the sons of Israel, on that day.
Ekkor kivonultak Benjámin fiai Gibeából és földre terítettek ama napon Izraél közül huszonkétezer embert.
22 Again the sons of Israel, trusting in both strength and number, set their troops in order, in the same place where they had contended before.
De megbátorodott a nép, Izraél emberei, és újból csatára sorakoztak azon a helyen, a hol sorakoztak az első napon.
23 But first they also went up and wept before the Lord, even until night. And they consulted him and said, “Should I continue to go forth, so as to contend against the sons of Benjamin, my brothers, or not?” And he responded to them, “Ascend against them, and undertake the struggle.”
Fölmentek Izraél fiai és sírtak az Örökkévaló színe előtt egész estig s megkérdezték az Örökkévalót, mondván: Odalépjek-e újból harczra Benjámin fiaival, testvéremmel? Mondta az Örökkévaló: Vonuljatok ellene.
24 And when the sons of Israel had continued to do battle against the sons of Benjamin on the next day,
Közeledtek tehát Izraél fiai Benjámin fiai felé a második napon.
25 the sons of Benjamin burst forth from the gates of Gibeah. And meeting them, they made such a frenzied slaughter against them that they struck down eighteen thousand men who drew the sword.
És kivonult elébük Benjámin Gibeából a második napon és földre terítettek Izraél fiai közül még tizennyolczezer embert, mind ezek kardrántók.
26 As a result, all the sons of Israel went to the house of God, and sitting down, they wept before the Lord. And they fasted that day until evening, and they offered to him holocausts and victims of peace offerings.
Ekkor fölmentek Izraél fiai mind és az egész nép és jöttek Bét-Élbe, sírtak és ott maradtak az Örökkévaló színe előtt és böjtöltek ama napon egész estig; és bemutattak égő- és békeáldozatokat az Örökkévaló színe előtt.
27 And they inquired about their state. At that time, the ark of the covenant of the Lord was in that place.
S megkérdezték Izraél fiai az Örökkévalót – ott volt ugyanis az Isten szövetségének ládája ama napokban,
28 And Phinehas, the son of Eleazar, the son of Aaron, was the first ruler of the house. And so, they consulted the Lord, and they said, “Should we continue to go forth in battle against the sons of Benjamin, our brothers, or should we cease?” And the Lord said to them: “Ascend. For tomorrow, I will deliver them into your hands.”
Pinechász, Eleázár, Áron fiának, ott állt előtte ama napokban – mondván: Kivonuljak-e újból harczra Benjámin testvérem fiai ellen, avagy abbahagyjam? Mondta az Örökkévaló: Vonuljatok, mert holnap kezedbe adom őt.
29 And the sons of Israel stationed ambushes around the city of Gibeah.
És elhelyezett Izraél lescsapatot Gibea ellen köröskörül.
30 And they brought out their army against Benjamin a third time, just as they had done on the first and second times.
És fölvonultak Izraél fiai Benjámin fiai ellen a harmadik napon és sorakoztak Gibea ellen, mint már kétszer.
31 But the sons of Benjamin again burst forth boldly from the city. And since their enemies were fleeing, they pursued them a long way, so that they might wound or kill some of them, just as they had done on the first and second days. And they turned their backs along two paths, one bringing them toward Bethel, and the other toward Gibeah. And they struck down about thirty men.
Erre kivonultak Benjámin fiai a nép elejébe – elszakasztattak a várostól – és kezdtek elesetteket ejteni a nép közül mint már kétszer, az országutakon, melyeknek egyike fölmegy Bét-Élnek, másika Gibeának, a mezőségen, mintegy harmincz embert Izraél közül.
32 For they thought that they were falling back as they had done before. But instead, skillfully feigning flight, they undertook a plan to draw them away from the city, and by seeming to flee, to lead them along the above stated paths.
És mondták Benjámin fiai: Megveretnek tőlünk mint első ízben! Izraél fiai pedig mondták: Hadd fussunk és szakasszuk el a várostól az országutakra.
33 And so all the sons of Israel, rising up from their positions, set their troops in order, in the place which is called Baaltamar. Likewise, the ambushes that encircled the city began, little by little, to reveal themselves,
Mind az Izraél emberei pedig fölkeltek helyükből és sorakoztak Báal-Támárban; Izraél lescsapatja azonban előtört helyéből, Máaré-Gébából,
34 and to advance upon the western part of the city. Moreover, another ten thousand men from all of Israel were provoking a conflict with the inhabitants of the city. And the war grew heavy against the sons of Benjamin. And they did not realize that, on all sides of them, death was imminent.
és értek Gibea átellenébe egész Izraélből válogatott emberek tízezeren és heves volt a csata; amazok pedig nem tudták, hogy hozzájuk ér a veszedelem.
35 And the Lord struck them down in the sight of the sons of Israel, and they put to death, on that day, twenty-five thousand of them, along with one hundred men, all warriors and those who drew the sword.
És megverte az Örökkévaló Benjámint Izraél előtt és leterítettek Izraél fiai Benjámin közül ama napon huszonötezer és száz embert, mindezek kardrántók.
36 But the sons of Benjamin, when they had seen themselves to be the weaker, began to flee. And the sons of Israel discerning this, gave them room to flee, so that they might arrive at the ambushes that were prepared, which they had positioned near the city.
S látták Benjámin fiai, hogy megverettek. Helyet adtak Izraél emberei Benjáminnak, mert bíztak a lescsapatban, melyet elhelyeztek volt Gibea ellen.
37 And after they had risen up suddenly from hiding, and those of Benjamin had turned their backs to those who cut them down, they entered the city, and they struck it with the edge of the sword.
A lescsapat pedig sietett, rárontott Gibeára; s elhúzódott a lescsapat és megverte az egész várost a kard élével.
38 Now the sons of Israel had given a sign to those whom they had stationed in ambushes, so that, after they had seized the city, they would light a fire, and by the smoke ascending on high, they would show that the city was captured.
Azon megállapodásuk volt Izraél embereinek a lescsapattal, hogy erősen hagyják fölszállni a füstfelleget a városból.
39 And then, the sons of Israel discerned this sign during the battle (for the sons of Benjamin had thought that they fled, and they pursued them forcefully, cutting down thirty men from their army).
És megfordultak Izraél emberei a csatában; Benjámin pedig kezdte verni Izraél embereit s elesett volt közülük mintegy harmincz ember, mert mondták: Bizony végképp megveretik előttünk, mint az előbbi csatában.
40 And they saw something like a pillar of smoke ascending from the city. Likewise, Benjamin, looking back, discerned that the city was captured, for the flames were being carried on high.
A füstfelleg azonban kezdett fölszállni a városból, egy füstoszlop; ekkor hátrafordult Benjámin és íme, ég felé szállt az egész város égése –
41 And those who before had pretended to flee, turning their faces, withstood them more strongly. And when the sons of Benjamin had seen this, they turned their backs in flight,
Izraél emberei pedig megfordultak, s megrémültek Benjámin emberei, mert látták, hogy hozzájuk ért a veszedelem.
42 and they began to go toward the way of the desert, with the adversary pursuing them to that place also. Moreover, those who had set fire to the city also met them.
Megfordultak tehát Izraél emberei előtt a puszta felé, de a csata utolérte őket; a városokból valókat is leterítették közöttük.
43 And so it happened that they were cut down on both sides by the enemies, nor was there any respite for the dying. They were killed and struck down on the eastern side of the city of Gibeah.
Bekerítették Benjámint, üldözték őt, pihenő helyen letiporták, egészen Gibeával szemben napkelet felől.
44 Now those who were put to death in the same place were eighteen thousand men, all very robust fighters.
És elesett Benjámin közül tizennyolczezer ember: mindezek vitéz férfiak.
45 And when those who remained of Benjamin had seen this, they fled into the wilderness. And they were traveling toward the rock which is called Rimmon. In that flight also, among those who were scattering in different directions, they slew five thousand men. And though they scattered all the more, they continued to pursue them, and then they put to death another two thousand.
Fordultak és megfutamodtak a puszta felé a Rimmón sziklájáig és böngészve bennük, megöltek az országutakon ötezer embert; és nyomukban voltak Gideómig és levertek közülök kétezer embert.
46 And so it happened that all of those who were slain from Benjamin, in various places, were twenty-five thousand fighters, very willing to go to war.
Voltak tehát mind, a kik elestek Benjáminból ama napon: huszonötezer kardrántó férfiú; mindezek vitéz férfiak.
47 And so there remained from the entire number of Benjamin six hundred men who were able to escape and to flee into the wilderness. And they settled at the rock of Rimmon, for four months.
De hatszáz ember fordult és megfutamodott a puszta felé a Rimmón sziklájáig; és maradtak Rimmón sziklájánál négy hónapig.
48 But the sons of Israel, returning, had struck with the sword all that remained in the city, from men even to cattle. And all the cities and villages of Benjamin were consumed with devouring flames.
Izraél emberei pedig visszatértek Benjámin fiaihoz és leverték a kard élével városostul, férfiastul, barmostul, mindent a mit találtak; mind a városokat is, melyekre találtak, tűzbe borították.
