Job 9
1 And Job, responding, said:
Felele pedig Jób, és monda:
2 Truly, I know that it is so, and that man cannot be justified compared with God.
Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
3 If he chooses to contend with him, he is not able to respond to him once out of a thousand times.
Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
4 He is understanding in heart and mighty in strength; who has resisted him and yet had peace?
Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
5 He has moved mountains, and those whom he overthrew in his fury did not know it.
A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
6 He shakes the earth out of its place and its pillars tremble.
A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
7 He commands the sun and it does not rise, and he closes the stars as if under a seal.
A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
8 He alone extends the heavens, and he walks upon the waves of the sea.
A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
9 He fashions Arcturus, and Orion, and Hyades, and the interior of the south.
A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
10 He accomplishes great and incomprehensible and miraculous things, which cannot be numbered.
A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
11 If he approaches me, I will not see him; if he departs, I will not understand.
Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
12 If he suddenly should question, who will answer him? Or who can say, “Why did you do so?”
Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
13 God, whose wrath no one is able to resist, and under whom they bend who carry the world,
Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
14 what am I then, that I should answer him and exchange words with him?
Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
15 And if I now have any justice, I will not respond, but will beseech my judge.
A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
16 And if he should listen to me when I call, I would not believe that he had heard my voice.
Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
17 For he will crush me in a whirlwind and multiply my wounds, even without cause.
A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
18 He does not permit my spirit to rest, and he fills me with bitterness.
Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
19 If strength is sought, he is most strong; if equity in judgment, no one would dare to give testimony for me.
Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
20 If I wanted to justify myself, my own mouth will condemn me; if I would reveal my innocence, he would prove me depraved.
Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
21 And if I now became simple, my soul would be ignorant even of this, and my life would weary me.
Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
22 There is one thing that I have said: both the innocent and the impious he consumes.
Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
23 If he scourges, let him kill all at once, and not laugh at the punishment of the innocent.
Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
24 Since the earth has been given into the hand of the impious, he covers the face of its judges; for if it is not him, then who is it?
A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
25 My days have been swifter than a messenger; they have fled and have not seen goodness.
Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
26 They have passed by like ships carrying fruits, just like an eagle flying to food.
Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
27 If I say: “By no means will I speak this way.” I change my face and I am tortured with sorrow.
Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
28 I have dreaded all my works, knowing that you did not spare the offender.
Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
29 Yet, if I am also just as impious, why have I labored in vain?
Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
30 If I had been washed with snow-like waters, and my hands were shining like the cleanest thing,
Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
31 yet you would plunge me in filth, and my own garments would abhor me.
Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
32 For even I would not answer a man who were like myself, nor one who could be heard with me equally in judgment.
Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
33 There is no one who could both prevail in argument and in placing his hand between the two.
Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
34 Let him take his staff away from me, and let not the fear of him terrify me.
Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
35 I will speak and I will not fear him, for in fearfulness I am not able to respond.
Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
