Job 9
1 And Job, responding, said:
Felelt Jób és mondta:
2 Truly, I know that it is so, and that man cannot be justified compared with God.
Valóban tudom, hogy így van; miképpen is igazulhat Istennel szemben a halandó?
3 If he chooses to contend with him, he is not able to respond to him once out of a thousand times.
Ha kíván pörölni vele, nem felel neki egyre sem ezer közül.
4 He is understanding in heart and mighty in strength; who has resisted him and yet had peace?
Szívre bölcs, erőre hatalmas! Ki keményítette meg magát ellene és sértetlen maradt?
5 He has moved mountains, and those whom he overthrew in his fury did not know it.
A ki hegyeket mozdít el, s nem is tudják, a melyeket felforgatott haragjában;
6 He shakes the earth out of its place and its pillars tremble.
a ki megreszketteti a földet a helyéről, hogy oszlopai megrendülnek;
7 He commands the sun and it does not rise, and he closes the stars as if under a seal.
a ki szól a napnak s nem ragyog fel, s a csillagokra pecsétet tesz;
8 He alone extends the heavens, and he walks upon the waves of the sea.
kiterjeszti az eget egymagában s lépdel a tenger magaslatain;
9 He fashions Arcturus, and Orion, and Hyades, and the interior of the south.
teremti a gönczölszekerét, az óriont s a fiastyúkot meg a Délnek kamaráit;
10 He accomplishes great and incomprehensible and miraculous things, which cannot be numbered.
a ki nagyokat tesz kikutathatatlanúl, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen:
11 If he approaches me, I will not see him; if he departs, I will not understand.
lám, elvonul mellettem s nem látom, elhalad s nem veszem észre;
12 If he suddenly should question, who will answer him? Or who can say, “Why did you do so?”
ha kit elragad, ki utasítaná vissza, ki szólna hozzá mit mívelsz?
13 God, whose wrath no one is able to resist, and under whom they bend who carry the world,
Isten nem fordítja el haragját, alatta legörnyedtek Ráháb segítői;
14 what am I then, that I should answer him and exchange words with him?
hát még hogy felelnék én neki, választanám szavaimat vele szemben!
15 And if I now have any justice, I will not respond, but will beseech my judge.
A ki, ha igazam volna, nem felelnék, az én bírámhoz könyörögnék.
16 And if he should listen to me when I call, I would not believe that he had heard my voice.
Ha szólítanám s felelne nekem, nem hinném, hogy figyel szavamra.
17 For he will crush me in a whirlwind and multiply my wounds, even without cause.
A ki viharban rám rohan, hogy sebeimet sokasítsa ok nélkül.
18 He does not permit my spirit to rest, and he fills me with bitterness.
Nem enged lélegzetet vennem, hanem jóllakat keserűségekkel.
19 If strength is sought, he is most strong; if equity in judgment, no one would dare to give testimony for me.
Ha erőn fordul meg: íme a hatalmas, és ha ítéleten: ki idéz meg engem?
20 If I wanted to justify myself, my own mouth will condemn me; if I would reveal my innocence, he would prove me depraved.
Ha igazam volna, szájam ítélne el engem; gáncstalan vagyok, fonákká tesz engem.
21 And if I now became simple, my soul would be ignorant even of this, and my life would weary me.
Gáncstalan vagyok, nem ismerem lelkemet, megvetem életemet!
22 There is one thing that I have said: both the innocent and the impious he consumes.
Egyre megy; azért azt mondom: Gáncstalant és gonoszt semmisít ő meg.
23 If he scourges, let him kill all at once, and not laugh at the punishment of the innocent.
Ha hirtelen öl az ostor, az ártatlanok elcsüggedésén gúnyolódik.
24 Since the earth has been given into the hand of the impious, he covers the face of its judges; for if it is not him, then who is it?
Az ország gonoszok kezébe adatott; bíráinak arczát eltakarja, ha ő nem, ugyan kicsoda?
25 My days have been swifter than a messenger; they have fled and have not seen goodness.
Napjaim pedig gyorsabbak voltak a futárnál, eliramodtak, nem láttak jót.
26 They have passed by like ships carrying fruits, just like an eagle flying to food.
Tovavonultak akár gyékényhajók, mint sas lecsap az étkére.
27 If I say: “By no means will I speak this way.” I change my face and I am tortured with sorrow.
Ha azt mondtam, hadd felejtem el panaszomat, hagyom abba bánatos arczomat s hadd derülök fel:
28 I have dreaded all my works, knowing that you did not spare the offender.
megfélemedtem mind a fájdalmaimtól, tudtam, hogy nem fogsz engem ártatlannak mondani.
29 Yet, if I am also just as impious, why have I labored in vain?
Nekem bűnösnek kell lennem – minek fáradozzam hát hiába?
30 If I had been washed with snow-like waters, and my hands were shining like the cleanest thing,
Ha megmosakodnám hóvízben s lúggal tisztítanám kezeimet:
31 yet you would plunge me in filth, and my own garments would abhor me.
akkor a verembe mártanál engem, hogy megutálnának ruháim.
32 For even I would not answer a man who were like myself, nor one who could be heard with me equally in judgment.
Mert nem ember ő mint én, bogy felelhetnék neki, hogy együtt mehetnénk be ítéletre.
33 There is no one who could both prevail in argument and in placing his hand between the two.
Nem létezik, ki közöttünk dönt, ki rá tenné kezét mindkettőnkre.
34 Let him take his staff away from me, and let not the fear of him terrify me.
Távolítsa el rólam vesszejét, s rettentése ne ijesszen engem:
35 I will speak and I will not fear him, for in fearfulness I am not able to respond.
majd beszélnék s nem félnék tőle, mert nem olyan vagyok én magamban.
