< Genesis 15 >
1 And so, these things having been transacted, the word of the Lord came to Abram by a vision, saying: “Do not be afraid, Abram, I am your protector, and your reward is exceedingly great.”
E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
2 And Abram said: “Lord God, what will you give to me? I may go without children. And the son of the steward of my house is this Eliezer of Damascus.”
És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
3 And Abram added: “Yet to me you have not given offspring. And behold, my servant born in my house will be my heir.”
És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
4 And immediately the word of the Lord came to him, saying: “This one will not be your heir. But he who will come from your loins, the same will you have for your heir.”
És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
5 And he brought him outside, and he said to him, “Take in the heavens, and number the stars, if you can.” And he said to him, “So also will your offspring be.”
És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda nékie: Így lészen a te magod.
6 Abram believed God, and it was reputed to him unto justice.
És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
7 And he said to him, “I am the Lord who led you away from Ur of the Chaldeans, so as to give you this land, and so that you would possess it.”
És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
8 But he said, “Lord God, in what way may I be able to know that I will possess it?”
És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
9 And the Lord responded by saying: “Take for me a cow of three years, and a she-goat of three years, and a ram of three years, also a turtle-dove and a pigeon.”
És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
10 Taking all these, he divided them through the middle, and placed both parts opposite one another. But the birds he did not divide.
Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
11 And birds descended upon the carcasses, but Abram drove them away.
És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
12 And when the sun was setting, a deep sleep fell upon Abram, and a dread, great and dark, invaded him.
És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
13 And it was said to him: “Know beforehand that your future offspring will be sojourners in a land not their own, and they will subjugate them in servitude and afflict them for four hundred years.
És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
14 Yet truly, I will judge the nation that they will serve, and after this they will depart with great substance.
De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
15 But you will go to your fathers in peace and be buried at a good old age.
Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
16 But in the fourth generation, they will return here. For the iniquities of the Amorites are not yet completed, even to this present time.”
Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
17 Then, when the sun had set, there came a dark mist, and there appeared a smoking furnace and a lamp of fire passing between those divisions.
És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
18 On that day, God formed a covenant with Abram, saying: “To your offspring I will give this land, from the river of Egypt, even to the great river Euphrates:
E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
19 the land of the Kenites and the Kenizzites, the Kadmonites
A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
20 and the Hittites, and the Perizzites, likewise the Rephaim,
A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
21 and the Amorites, and the Canaanites, and the Girgashites, and the Jebusites.”
Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.