Acts 25
1 And so, when Festus had arrived in the province, after three days, he ascended to Jerusalem from Caesarea.
Fesztusz tehát, miután bement a tartományba, három nap múlva felment Jeruzsálembe Cézáreából.
2 And the leaders of the priests, and those first among the Jews, went to him against Paul. And they were petitioning him,
A főpap és a zsidók főemberei pedig panaszt tettek neki Pál ellen, és kérték
3 asking for favor against him, so that he would order him to be led to Jerusalem, where they were maintaining an ambush in order to kill him along the way.
jóindulatát, hogy Pált hozassa át Jeruzsálembe, hogy lest vetve megölhessék őt az úton.
4 But Festus responded that Paul was to be kept in Caesarea, and that he himself would soon go there.
Fesztusz azonban azt felelte, hogy Pált Cézáreában őrzik, ő maga pedig hamarosan el fog menni.
5 “Therefore,” he said, “let those among you who are able, descend at the same time, and if there is any guilt in the man, they may accuse him.”
„Akik pedig köztetek, úgymond, főemberek, jöjjenek velem, és ha valami gonoszság van abban a férfiban, emeljenek vádat ellene.“
6 Then, having stayed among them no more than eight or ten days, he descended to Caesarea. And on the next day, he sat in the judgment seat, and he ordered Paul to be led in.
Miután pedig tíz napnál tovább időzött közöttük, lement Cézáreába. Másnap beült a bírói székbe, és előhozatta Pált.
7 And when he had been brought, the Jews who had come down from Jerusalem stood around him, throwing out many serious accusations, none of which they were able to prove.
Amikor pedig megjelent, körülállták a zsidók, akik lementek Jeruzsálemből, és sok súlyos vádat hoztak fel Pál ellen, melyeket nem bírtak bebizonyítani.
8 Paul offered this defense: “Neither against the law of the Jews, nor against the temple, nor against Caesar, have I offended in any matter.”
Pál a maga mentségére ezt felelte: „Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen, nem vétettem semmit.“
9 But Festus, wanting to show greater favor to the Jews, responded to Paul by saying: “Are you willing to ascend to Jerusalem and to be judged there about these things before me?”
Fesztusz azonban a zsidóknak kedveskedni akart, és ezt mondta Pálnak: „Akarsz-e Jeruzsálembe felmenni, hogy ott ítélkezzem ezekről ebben az ügyben?“
10 But Paul said: “I stand in Caesar’s tribunal, which is where I ought to be judged. I have done no harm to the Jews, as you well know.
Pál azonban ezt mondta: „A császár ítélőszéke előtt állok, itt ítéljenek meg. A zsidóknak semmit sem vétettem, miként te is jól tudod.
11 For if I have harmed them, or if I have done anything deserving of death, I do not object to dying. But if there is nothing to these things about which they accuse me, no one is able to deliver me to them. I appeal to Caesar.”
Mert ha vétkes vagyok, és valami halálra méltót cselekedtem, nem vonakodom a haláltól, ha azonban semmi sincs azokban, amikkel ezek vádolnak engem, senki sem szolgáltathat ki engem nekik. A császárhoz föllebbezek!“
12 Then Festus, having spoken with the council, responded: “You have appealed to Caesar, to Caesar you shall go.”
Akkor Fesztusz tanácsával értekezett, és ezt felelte: „A császárhoz föllebbeztél, a császár elé fogsz menni!“
13 And when some days had passed, king Agrippa and Bernice descended to Caesarea, to greet Festus.
Néhány nap múlva pedig Agrippa király és Berniké érkezett Cézáreába, hogy köszöntsék Fesztuszt.
14 And since they remained there for many days, Festus spoke to the king about Paul, saying: “A certain man was left behind as a prisoner by Felix.
Amikor pedig több napig ott időztek, Fesztusz előadta a királynak Pál ügyét: „Van itt egy fogoly, akit Félix hagyott itt.
15 When I was at Jerusalem, the leaders of the priests and the elders of the Jews came to me about him, asking for condemnation against him.
Amikor Jeruzsálembe mentem, jelentést tettek róla a főpapok és a zsidók vénei, kérve ellene ítéletet.
16 I answered them that it is not the custom of the Romans to condemn any man, before he who is being accused has been confronted by his accusers and has received the opportunity to defend himself, so as to clear himself of the charges.
Nekik azt feleltem, hogy nem szokásuk a rómaiaknak, hogy egy embert halálra adjanak, mielőtt a vádlottat nem szembesítenék vádlóival, és alkalmat nem kap a vád felől való védekezésre.
17 Therefore, when they had arrived here, without any delay, on the following day, sitting in the judgment seat, I ordered the man to be brought.
Amikor aztán ide gyűltek, késedelem nélkül másnap az ítélőszékbe ültem, előhozattam azt a férfit,
18 But when the accusers had stood up, they did not present any accusation about him from which I would suspect evil.
aki ellen – amikor vádlói előálltak –, semmi bűnt nem hoztak fel azok közül, amiket én sejtettem,
19 Instead, they brought against him certain disputes about their own superstition and about a certain Jesus, who had died, but whom Paul asserted to be alive.
hanem valamilyen vitás kérdéseik voltak vele a tulajdon vallásuk felől, és egy bizonyos meghalt Jézus felől, akiről Pál azt állította, hogy él.
20 Therefore, being in doubt about this kind of question, I asked him if he was willing go to Jerusalem and to be judged there about these things.
Én pedig bizonytalanságban voltam erre a vitára nézve, s megkérdeztem, vajon nem akar-e Jeruzsálembe menni, hogy ott mondjanak ítéletet ezek felől.
21 But since Paul was appealing to be kept for a decision before Augustus, I ordered him to be kept, until I might send him to Caesar.”
Pál azonban föllebbezett, hogy őt tartsák fenn Augustus döntése számára, én pedig megparancsoltam, hogy tartsák fogva őt, amíg a császárhoz nem küldhetem.“
22 Then Agrippa said to Festus: “I myself also want to hear the man.” “Tomorrow,” he said, “you shall hear him.”
Agrippa erre ezt mondta Fesztusznak: „Szeretném magam is azt az embert hallani.“Ő pedig ezt felelte: „Holnap hallani fogod őt.“
23 And on the next day, when Agrippa and Bernice had arrived with great ostentation and had entered into the auditorium with the tribunes and the principal men of the city, Paul was brought in, at the order of Festus.
Másnap tehát eljött Agrippa és Berniké nagy pompával, bementek a kihallgatási terembe az ezredesekkel, és a város előkelőségeivel együtt. Fesztusz parancsára elővezették Pált.
24 And Festus said: “King Agrippa, and all who are present together with us, you see this man, about whom all the multitude of the Jews disturbed me at Jerusalem, petitioning and clamoring that he should not be allowed to live any longer.
Fesztusz pedig ezt mondta: „Agrippa király és ti férfiak mindnyájan, akik velünk együtt itt vagytok! Látjátok őt, aki miatt a zsidóknak egész sokasága keresett meg engem, mind Jeruzsálemben, mind itt, azt kiáltva, hogy nem szabad neki életben maradni.
25 Truly, I have discovered nothing brought forth against him that is worthy of death. But since he himself has appealed to Augustus, it was my judgment to send him.
Én pedig, ámbár megértettem, hogy semmi halálra méltó dolgot sem cselekedett, de mivel éppen ő maga föllebbezett Augustushoz, úgy határoztam, hogy elküldöm hozzá.
26 But I have not determined what to write to the emperor about him. Because of this, I have brought him before you all, and especially before you, O king Agrippa, so that, once an inquiry has occurred, I may have something to write.
Mivel nem tudok semmi bizonyosat írni róla az én uramnak, ezért hoztam elétek, és kiváltképpen te eléd, Agrippa király, hogy a kihallgatás megtörténtével tudjak mit írni.
27 For it seems to me unreasonable to send a prisoner and not to indicate the accusations set against him.”
Mert esztelen dolognak tartom, hogy aki foglyot küld, ne jelentse az ellene való vádakat is.“
