< Acts 13 >

1 Now there were, in the Church at Antioch, prophets and teachers, among whom were Barnabas, and Simon, who was called the Black, and Lucius of Cyrene, and Manahen, who was the foster brother of Herod the tetrarch, and Saul.
Antiókhiában az ott levő gyülekezetben volt néhány próféta és tanító: Barnabás és Simeon, akit Nigernek hívtak, és a cirénei Lucius és Manaén, akit Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltek, és Saul.
2 Now as they were ministering for the Lord and fasting, the Holy Spirit said to them: “Separate Saul and Barnabas for me, for the work for which I have selected them.”
Amikor pedig ők szolgáltak az Úrnak és böjtöltek, ezt mondta a Szentlélek: „Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre őket elhívtam.“
3 Then, fasting and praying and imposing their hands upon them, they sent them away.
Akkor, miután böjtöltek és imádkoztak, kezeiket rájuk tették, és elbocsátották őket.
4 And having been sent by the Holy Spirit, they went to Seleucia. And from there they sailed to Cyprus.
Ők pedig, miután elküldte őket a Szentlélek, lementek Szeleukiába, és onnan eleveztek Ciprusba.
5 And when they had arrived at Salamis, they were preaching the Word of God in the synagogues of the Jews. And they also had John in the ministry.
Mikor Szalamiszba jutottak, hirdették az Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban. János is velük volt, mint segítőtárs.
6 And when they had traveled throughout the entire island, even to Paphos, they found a certain man, a magician, a false prophet, a Jew, whose name was Bar-Jesu.
Miután bejárták a szigetet egészen Páfoszig, találkoztak egy ördöngös hamispróféta zsidóval, akinek neve Barjézus volt,
7 And he was with the proconsul, Sergius Paulus, a prudent man. This man, summoning Barnabas and Saul, wanted to hear the Word of God.
aki együtt volt Szergiusz Paulusz tiszttartóval, ezzel az okos emberrel. Magához hívatta Barnabást és Sault, és hallani akarta az Isten igéjét.
8 But Elymas the magician (for so his name is translated) stood against them, seeking to turn the proconsul away from the Faith.
Elimás, az ördöngös (mert az ő neve ugyanis ezt jelenti) azonban ellenkezett velük, igyekezve a tiszttartót elfordítani a hittől.
9 Then Saul, who is also called Paul, having been filled with the Holy Spirit, looked intently at him,
De Saul, aki Pál is, megtelve Szentlélekkel, szemeit reá vetette,
10 and he said: “So full of every deceit and of all falsehoods, son of the devil, enemy of all justice, you never cease to subvert the righteous ways of the Lord!
és ezt mondta: „Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfajzat, minden igazságnak ellensége, nem szűnsz meg az Úrnak igaz útjait elferdíteni?
11 And now, behold, the hand of the Lord is upon you. And you will be blinded, not seeing the sun for a length of time.” And immediately a fog and a darkness fell over him. And wandering around, he was seeking someone who might lead him by the hand.
Most azért íme, az Úrnak keze van rajtad, és vak leszel, és nem látod a napot egy ideig!“És azonnal homály és sötétség szállt reá, és botorkálva keresett vezetőket magának.
12 Then the proconsul, when he had seen what was done, believed, being in wonder over the doctrine of the Lord.
A tiszttartó, amikor látta, hogy mi történt, elálmélkodott az Úrnak tudományán, és hitt.
13 And when Paul and those who were with him had sailed from Paphos, they arrived at Perga in Pamphylia. Then John departed from them and returned to Jerusalem.
Pál és kísérői elhajóztak Páfoszból, Pergébe, és Pamfiliának városába mentek. János azonban elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe.
14 Yet truly, they, traveling on from Perga, arrived at Antioch in Pisidia. And upon entering the synagogue on the Sabbath day, they sat down.
Ők Pergéből tovább mentek, és eljutottak Antiókhiába, Pizidiának városába, és bementek szombatnapon a zsinagógába és leültek.
15 Then, after the reading from the Law and the Prophets, the leaders of the synagogue sent to them, saying: “Noble brothers, if there is in you any word of exhortation to the people, speak.”
A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk, és ezt mondták: „Atyánkfiai, férfiak, ha van valami intő beszédetek a néphez, szóljatok.“
16 Then Paul, rising up and motioning for silence with his hand, said: “Men of Israel and you who fear God, listen closely.
Pál akkor felkelt, kezével intett, és ezt mondta: „Izrael férfiai és ti, akik félitek az Istent, halljátok meg!
17 The God of the people of Israel chose our fathers, and exalted the people, when they were settlers in the land of Egypt. And with an exalted arm, he led them away from there.
Ennek a népnek, Izraelnek Istene kiválasztotta a mi atyáinkat, és e népet fölemelte, amikor Egyiptom földjén jövevények voltak, és onnan kihozta őket hatalmas karja által.
18 And throughout a time of forty years, he endured their behavior in the desert.
Azután közel negyven esztendeig tűrte az ő erkölcsüket a pusztában.
19 And by destroying seven nations in the land of Canaan, he divided their land among them by lot,
És miután eltörölt hét népet a Kánaán földjén, azoknak földjét sorsvetéssel elosztotta közöttük.
20 after about four hundred and fifty years. And after these things, he gave them judges, even until the prophet Samuel.
Azután mintegy négyszázötven esztendeig adott bírákat egészen Sámuel prófétáig.
21 And later on, they petitioned for a king. And God gave them Saul, the son of Kish, a man from the tribe of Benjamin, for forty years.
Azután pedig királyt kértek maguknak, és az Isten Sault adta nekik, a Kis fiát, a Benjámin nemzetségéből való férfiút negyven esztendeig.
22 And having removed him, he raised up for them king David. And offering testimony about him, he said, ‘I have found David, the son of Jesse, to be a man according to my own heart, who will accomplish all that I will.’
És amikor őt elvetette, Dávidot emelte nekik királyul; akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: »Szívem szerint való férfiút találtam, Dávidot, Isai fiát, aki minden akaratomat véghez viszi.«
23 From his offspring, according to the Promise, God has brought Jesus the Savior to Israel.
Az ő utódából támasztott Isten, ígérete szerint, Izraelnek szabadítót, Jézust,
24 John was preaching, before the face of his advent, a baptism of repentance to all the people of Israel.
miután János az ő eljövetele előtt a megtérésnek keresztségét prédikálta Izrael egész népének.
25 Then, when John completed his course, he was saying: ‘I am not the one you consider me to be. For behold, one arrives after me, the shoes of whose feet I am not worthy to loosen.’
Amikor pedig be akarta fejezni János az ő tisztét, ezt mondta: Akinek ti gondoltok engem, nem az vagyok, hanem íme, utánam jön, akinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját sem.
26 Noble brothers, sons of the stock of Abraham, and those among you who fear God, it is to you the Word of this salvation has been sent.
Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetének fiai, és akik köztetek félik az Istent, az üdvösségnek ez az igéje nektek küldetett.
27 For those who were living in Jerusalem, and its rulers, heeding neither him, nor the voices of the Prophets that are read on every Sabbath, fulfilled these by judging him.
De akik Jeruzsálemben laknak, és azoknak vezetői, nem ismerték fel őt, és a prófétáknak szavait, melyeket minden szombaton felolvasnak, ítéletükkel betöltötték.
28 And although they found no case for death against him, they petitioned Pilate, so that they might put him to death.
És bár semmi halálra való okot nem találtak, kérték Pilátustól, hogy ölesse meg.
29 And when they had fulfilled everything that had been written about him, taking him down from the tree, they placed him in a tomb.
Amikor mindazokat elvégezték, ami róla meg van írva, a fáról levéve sírba helyezték.
30 Yet truly, God raised him up from the dead on the third day.
De az Isten feltámasztotta őt halottaiból,
31 And he was seen for many days by those who went up with him from Galilee to Jerusalem, who even now are his witnesses to the people.
és megjelent több napon át azoknak, akik együtt jöttek fel vele Galileából Jeruzsálembe, akik az ő tanúi a nép előtt.
32 And we are announcing to you that the Promise, which was made to our fathers,
Mi is hirdetjük nektek az atyáknak tett ígéretet, hogy azt az Isten betöltötte nekünk, az ő fiainak feltámasztotta Jézust.
33 has been fulfilled by God for our children by raising up Jesus, just as it has been written in the second Psalm also: ‘You are my Son. This day I have begotten you.’
Amint a második zsoltárban is meg van írva: »Fiam vagy te, ma nemzettelek téged.«
34 Now, since he raised him from the dead, so as to no longer return to corruption, he has said this: ‘I will give to you the holy things of David, the faithful one.’
Azt pedig, hogy feltámasztotta őt halottaiból, úgy hogy nem is fog többé az enyészetbe visszatérni, így mondta: »Nektek váltom be a Dávidnak szóló biztos, szent ígéreteket.«
35 And also then, in another place, he says: ‘You will not allow your Holy One to see corruption.’
Azért mondja másutt is: »Nem engeded, hogy a te Szentedet rothadás érje.«
36 For David, when he had ministered to his generation in accordance with the will of God, fell asleep, and he was placed next to his fathers, and he saw corruption.
Mert Dávid, miután a saját idejében szolgált az Isten akaratának, meghalt, és eltemették az ő atyái mellé, és utolérte a rothadás.
37 Yet truly, he whom God has raised from the dead has not seen corruption.
De akit Isten feltámasztott, azt nem érte rothadás.
38 Therefore, let it be known to you, noble brothers, that through him is announced to you remission from sins and from everything by which you were not able to be justified in the law of Moses.
Tudjátok meg hát, atyámfiai, férfiak, hogy őáltala hirdetjük nektek a bűnök bocsánatát,
39 In him, all who believe are justified.
és mindazokból, amikből a Mózes törvénye által nem nyerhettek megigazulást, őáltala mindenki megigazul, aki hisz.
40 Therefore, be careful, lest what was said by the Prophets may overwhelm you:
Vigyázzatok tehát, hogy rajtatok ne teljesedjen be, amit a próféták megmondtak:
41 ‘You despisers! Look, and wonder, and be scattered! For I am working a deed in your days, a deed which you would not believe, even if someone were to explain it to you.’”
»Lássátok meg, ti megvetők, és csodálkozzatok, és semmisüljetek meg, mert én olyan dolgot cselekszem napjaitokban, olyan dolgot, amelyet nem hinnétek, ha valaki elmondaná nektek.«“
42 Then, as they were departing, they asked them if, on the following Sabbath, they might speak these words to them.
Amikor pedig mentek ki a zsinagógából, kérték a pogányok, hogy a következő szombaton is prédikálják nekik ezeket a beszédeket.
43 And when the synagogue had been dismissed, many among the Jews and the new worshipers were following Paul and Barnabas. And they, speaking to them, persuaded them to continue in the grace of God.
Amikor pedig szétoszlott a gyülekezet, sokan a zsidók közül, és az istenfélő prozeliták közül követték Pált és Barnabást, akik beszéltek velük, és biztatták őket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelmében.
44 Yet truly, on the following Sabbath, nearly the entire city came together to hear the Word of God.
A következő szombaton aztán majdnem az egész város összegyűlt az Isten igéjének hallgatására.
45 Then the Jews, seeing the crowds, were filled with envy, and they, blaspheming, contradicted the things that were being said by Paul.
Amikor pedig látták a zsidók a sokaságot, elteltek irigységgel, és ellenkezve és káromlást szólva ellene mondtak azoknak, amiket Pál mondott.
46 Then Paul and Barnabas said firmly: “It was necessary to speak the Word of God first to you. But because you reject it, and so judge yourselves unworthy of eternal life, behold, we turn to the Gentiles. (aiōnios g166)
Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal ezt mondták: „Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét, de mivel ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk. (aiōnios g166)
47 For so has the Lord instructed us: ‘I have set you as a light to the Gentiles, so that you may bring salvation to the ends of the earth.’”
Mert így parancsolta nekünk az Úr: »Pogányok világosságául rendeltelek téged, hogy üdvösségükre légy a földnek széléig.«“
48 Then the Gentiles, upon hearing this, were gladdened, and they were glorifying the Word of the Lord. And as many as believed were preordained to eternal life. (aiōnios g166)
A pogányok pedig mikor ezeket hallották, örvendeztek és magasztalták az Úr igéjét, és mindazok, akik örök életre választattak, hittek. (aiōnios g166)
49 Now the word of the Lord was disseminated throughout the entire region.
Az Úrnak igéje pedig elterjedt az egész tartományban.
50 But the Jews incited some devout and honest women, and the leaders of the city. And they stirred up a persecution against Paul and Barnabas. And they drove them away from their parts.
A zsidók azonban felbujtották az istenfélő és tisztességes asszonyokat, a városnak vezetőit, és üldözést szítottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból.
51 But they, shaking the dust from their feet against them, went on to Iconium.
Azok pedig lábuknak porát lerázva ellenük, elmentek Ikóniumba.
52 The disciples were likewise filled with gladness and with the Holy Spirit.
A tanítványok pedig beteltek örömmel és Szentlélekkel.

< Acts 13 >