2 Chronicles 32
1 After these things, and after this manner of truth, Sennacherib, the king of the Assyrians arrived. And entering Judah, he besieged the fortified cities, desiring to seize them.
Ezen dolgok és igazságos cselekedetek után eljöve Sénakhérib, az Assiriabeli király, és Júdába menvén, megszállá a megerősített városokat, azt mondván, hogy elfoglalja azokat magának.
2 And when Hezekiah had seen this, specifically that Sennacherib had arrived, and that the entire force of the war was turning against Jerusalem,
Mikor tehát Ezékiás látta, hogy Sénakhérib eljöve, és Jeruzsálemet meg akarná szállani:
3 he took counsel with the rulers and with the most valiant men, so that they might obstruct the heads of the springs which were beyond the city. And with everyone discerning the same judgment about this,
Tanácsot tarta vezéreivel és vitézeivel, hogy a városon kivül való forrásokat betöltsék; és azok segítségére lőnek néki;
4 he gathered together a great multitude, and they obstructed all the springs, and the brook which was flowing through the midst of the land, saying: “Otherwise, the kings of the Assyrians might arrive and find an abundance of water.”
Mert összegyűlvén a sokaság, bedugának minden forrást és az ország közepén folyó patakot, mondván: Miért találjanak az assiriai királyok elegendő vizet, ha eljőnek?!
5 Also, acting industriously, he built up the entire wall that had been broken apart. And he constructed towers upon it, and another wall outside it. And he repaired Millo, in the City of David. And he made all kinds of weapons and shields.
És felbátorodván, megépíté a város leromlott kerítését, felemelvén a tornyokig, és kivül másik kőfalat is emelt, s Millót a Dávid városában megerősíté; ennekfelette szerze sok fegyvert és paizst.
6 And he appointed leaders of the warriors within the army. And he summoned them all to the wide street of the gate of the city. And he spoke to their heart, saying:
És a nép fölé seregvezéreket tett, és maga köré gyűjtvén őket a város kapujának utczájára, szóla az ő szívök szerint ekképen:
7 “Act manfully and be strengthened. Do not be afraid. Neither should you dread the king of the Assyrians and the entire multitude that is with him. For many more are with us than with him.
Erősek legyetek és bátrak, semmit se féljetek, meg se rettenjetek az assiriai királytól és a vele való egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, hogynem ő vele.
8 For with him is an arm of flesh; with us is the Lord our God, who is our helper, and who fights for us.” And the people were strengthened by this type of words from Hezekiah, the king of Judah.
Ő vele testi erő van, velünk pedig az Úr a mi Istenünk, hogy megsegéljen minket és érettünk hadakozzék. És megbátorodék a nép, ezt hallván Ezékiástól, a Júda királyától.
9 After these things, Sennacherib, the king of the Assyrians, sent his servants to Jerusalem, (for he and his entire army were besieging Lachish) to Hezekiah, the king of Judah, and to all the people who were in the city, saying:
Ezek után elküldé szolgáit Sénakhérib, az assiriai király Jeruzsálembe (ő pedig Lákis mellett volt egész seregével) Ezékiáshoz a Júda királyához, és az egész Júdához, mely Jeruzsálemben vala, mondván:
10 “Thus says Sennacherib, the king of the Assyrians: In whom do you have faith, as you sit besieged in Jerusalem?
Ezt mondja Sénakhérib, az assiriai király: Kiben bíztok, hogy Jeruzsálemben maradtok a megszállás idején?
11 Does not Hezekiah deceive you, so that he would deliver you to die from hunger and thirst, by affirming that the Lord your God will free you from the hand of the king of the Assyrians?
Avagy nem Ezékiás áltatott-é el titeket, hogy éhséggel és szomjúsággal ölne meg titeket, mondván: Az Úr, a mi Istenünk megszabadít minket az Assiriabeli király kezéből!
12 Is this not the same Hezekiah who destroyed his own high places and altars, and who instructed Judah and Jerusalem, saying: ‘You shall worship before one altar, and you shall burn incense upon it?’
Avagy nem Ezékiás pusztította-é el az ő magaslatait és oltárait, mikor így szólott Júdához és Jeruzsálemhez, mondván: Csak egy oltár előtt imádkozzatok, és csak azon tömjénezzetek?!
13 Do you not know what I and my fathers have done to all the peoples of the lands? Have the gods of the nations and all the lands prevailed so as to free their region from my hand?
Avagy nem tudjátok-é, mit műveltem én és az én atyáim e föld minden népeivel? Vajjon e föld nemzetségeinek istenei megszabadíthatták-é az én kezemből az ő földöket?
14 Who is there, out of all the gods of the nations that my fathers destroyed, who is able to rescue his people from my hand, so that now also your God would be able to rescue you from this hand?
És kicsoda e nemzetségek istenei közül az, a melyeket az én atyáim elvesztettek, a ki az én kezemből az ő népét megszabadíthatta volna, hogy a ti Istenetek is az én kezemből titeket megszabadíthatna?
15 Therefore, let not Hezekiah deceive or delude you with vain persuasion. And you should not believe him. For if no god out of all the nations and kingdoms was able to free his people from my hand, and from the hand of my fathers, consequently neither will your God be able to rescue you from my hand.”
Most azért Ezékiás titeket el ne ámítson és meg ne csaljon ily módon; ne higyjetek néki, mert ha egy népnek és országnak istene sem szabadíthatta meg az ő népét kezemből és az én atyáim kezéből: mennyivel kevésbbé szabadíthat meg titeket a ti Istenetek az én kezemből!
16 Then too, his servants were speaking many other things against the Lord God, and against his servant Hezekiah.
Sőt ezenkivül az ő szolgái még sokat szólának az Úr Isten ellen, és az ő szolgája Ezékiás ellen.
17 Also, he wrote letters full of blasphemy against the Lord God of Israel. And against him he said: “Just as the gods of other nations were unable to free their people from my hand, so also is the God of Hezekiah unable to rescue his people from this hand.”
Levelet is íra, az Urat, Izráel Istenét káromlással illetvén, és szólván ellene ilyen módon: A mint e földön lakozó népek istenei meg nem szabadíthatták az ő népöket az én kezemből: ekképen az Ezékiás Istene sem szabadíthatja meg az ő népét kezemből.
18 Moreover, he also shouted with a great clamor, in the language of the Jews, toward the people who were sitting upon the walls of Jerusalem, so that he might frighten them and so seize the city.
És kiáltnak nagy felszóval zsidó nyelven Jeruzsálem népe ellen, mely a kerítésen vala, hogy őket megrettentenék és megháborítanák, abban a reményben, hogy így a várost elfoglalhatják.
19 And he was speaking against the God of Jerusalem, just as against the gods of the peoples of the earth, which are works of the hands of men.
És úgy szólának a Jeruzsálem Istenéről, mint a föld népeinek istenei felől, melyek emberi kézzel csináltattak.
20 And Hezekiah the king, and Isaiah the prophet, the son of Amoz, prayed against this blasphemy, and they cried out to heaven.
Akkor Ezékiás király könyörge, és ő vele Ésaiás próféta az Ámós fia e káromlásért, és felkiáltának az égre.
21 And the Lord sent an Angel, who struck all the experienced men and warriors, and the leaders of the army of the king of the Assyrians. And he returned in disgrace to his own land. And when he had entered the house of his god, the sons who had gone forth from his loins killed him with the sword.
És elbocsátá az Úr az ő angyalát, a ki megöle minden erős vitézt, előljárót és vezért az assiriai király táborában, és nagy szégyennel megtére az ő földébe. Bemenvén pedig az ő istenének házába, ott az ő saját fiai fegyverrel ölék meg őt.
22 And the Lord saved Hezekiah and the inhabitants of Jerusalem from the hand of Sennacherib, the king of the Assyrians, and from the hand of all. And he presented to them peace on every side.
Megszabadítá azért az Úr Ezékiást és a Jeruzsálem népét Sénakhéribtől az assiriai királytól, és minden másoktól, és védelmezé őket mindenfelől.
23 And now many were bringing victims and sacrifices to the Lord in Jerusalem, and gifts to Hezekiah, the king of Judah. And after these things, he was exalted before all the nations.
És sokan ajándékokat hoznak vala Jeruzsálembe az Úrnak, Ezékiásnak is a Júda királyának drágaságokat, és ő felmagasztaltatott minden pogányok szemei előtt azután.
24 In those days, Hezekiah was sick, even unto death, and he prayed to the Lord. And he heeded him, and gave to him a sign.
Az időben Ezékiás halálos betegségbe esék; de könyörgött az Úrhoz, a ki szóla hozzá és csudajelt adott néki.
25 But he did not repay according to the benefits which he had received, for his heart was lifted up. And so wrath was brought against him, and against Judah and Jerusalem.
De nem cselekedék Ezékiás az ő hozzá való jótétemény szerint, mert magában felfuvalkodék, azért Istennek haragja lőn rajta, Júdán és Jeruzsálemen.
26 And after this, he was humbled, because he had exalted his heart, both he and the inhabitants of Jerusalem. And therefore the wrath of the Lord did not overwhelm them in the days of Hezekiah.
Azonban megalázta magát Ezékiás az ő felfuvalkodottságában, Jeruzsálem lakosaival egybe; ezért nem szálla többé reájok az Úrnak haragja Ezékiás életében.
27 Now Hezekiah was wealthy and very famous. And he gathered for himself many treasures of silver and gold and precious stones, of aromatics, and all kinds of weapons, and vessels of great price,
És igen nagy gazdagsága és dicsősége vala Ezékiásnak. És csináltatott magának kincsesházat az ezüst, arany, drágakövek és drága fűszerszámok, paizsok és mindenféle drága szerszámok számára;
28 and also repositories of grain, wine, and oil, and stalls for every beast of burden, and fencing for cattle.
És tárházakat jövedelmének a gabonának, bornak, olajnak számára, és mindenféle barom számára istállókat, a nyájaknak pedig aklokat.
29 And he built for himself cities. For indeed, he had innumerable herds and flocks of sheep. For the Lord had given to him an exceedingly great substance.
Városokat is építe magának, és szerze igen sok juhot és barmot, mert az Isten nagy gazdagságot adott néki.
30 This same Hezekiah was the one who blocked the upper font of the waters of Gihon, and who diverted them down to the western part of the City of David. In all his works, he prosperously accomplished whatever he willed.
És Ezékiás volt az, a ki betömé a Gihon vizeinek felső forrását, és Dávid városának napnyugat felől való részén vezeté lefelé. És minden dolgában igen szerencsés vala Ezékiás;
31 Yet still, concerning the legates from the leaders of Babylon, who had been sent to him so that they might inquire about the portent which had happened upon the earth, God permitted him to be tempted, so that everything might be made known which was in his heart.
De mivel a Babilóniabeli fejedelmek követeivel megbarátkozék, a kik ő hozzá küldettek, hogy megtudakoznák a csudajelt, mely a földön lőn; elhagyá őt az Isten, hogy megkisértené őt és meglátná, mi volna az ő szívében.
32 Now the rest of the words of Hezekiah, and his mercies, have been written in the vision of the prophet Isaiah, the son of Amos, and in the book of the kings of Judah and Israel.
Ezékiásnak pedig többi dolgai és jótéteményei ímé meg vannak írva az Ésaiás prófétának, az Ámós fiának látásában, és a Júda és Izráel királyainak könyvében.
33 And Hezekiah slept with his fathers. And they buried him above the sepulchers of the sons of David. And all of Judah, and all the inhabitants of Jerusalem, celebrated his funeral. And his son, Manasseh, reigned in his place.
Meghala pedig Ezékiás az ő atyáival, és eltemeték őt a Dávid fiainak sírjaihoz vivő feljárón, és mind az egész Júda és Jeruzsálem nagy tisztességet tettek néki az ő halálának idején. És uralkodék Manasse, az ő fia helyette.
