< 1 Samuel 17 >
1 Now the Philistines, gathering their troops for battle, assembled at Socoh of Judah. And they made camp between Socoh and Azekah, within the borders of Dammim.
És összegyűjték a Filiszteusok seregeiket a harczra, és összegyűlének Sokónál, mely Júdában van, és táborozának Sokó és Azéka között, Efes-Dammimnál.
2 But Saul and the sons of Israel, having gathered together, went to the Valley of Terebinth. And they positioned the army so as to fight against the Philistines.
Saul és az Izráeliták pedig összegyűlének, és tábort ütének az Elah völgyében; és csatarendbe állának a Filiszteusok ellen.
3 And the Philistines were standing on a mountain on the one side, and Israel was standing on a mountain on the other side. And there was a valley between them.
És a Filiszteusok a hegyen állottak innen, az Izráeliták pedig a hegyen állottak túlfelől, úgy hogy a völgy közöttük vala.
4 And there went out from the camp of the Philistines, a man of illegitimate birth, named Goliath of Gath, whose height was six cubits and a palm.
És kijöve a Filiszteusok táborából egy bajnok férfiú, a kit Góliáthnak hívtak, Gáth városából való, kinek magassága hat sing és egy arasz vala.
5 And he had a helmet of brass upon his head, and he was clothed with a breastplate of scales. Moreover, the weight of his breastplate was five thousand shekels of brass.
Fején rézsisak vala és pikkelyes pánczélba volt öltözve; a pánczél súlya pedig ötezer rézsiklusnyi vala.
6 And he had plates of brass on his lower legs, and a small shield of brass was covering his shoulders.
Lábán réz lábpánczél és vállain rézpaizs volt.
7 Now the shaft of his spear was like the beam used by a weaver. And the iron of his spear held six hundred shekels of iron. And his armor bearer went before him.
És dárdájának nyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája, dárdájának hegye pedig hatszáz siklusnyi vasból volt; és előtte megy vala, ki a paizst hordozza vala.
8 And standing still, he cried out to the battle lines of Israel, and he said to them: “Why have you arrived, prepared for battle? Am I not a Philistine, and are you not the servants of Saul? Choose one man from among you, and let him descend to do battle alone.
És megállván, kiálta Izráel csatarendjeinek, és monda nékik: Miért jöttetek ki, hogy harczra készüljetek? Avagy nem Filiszteus vagyok-é én és ti Saul szolgái? Válaszszatok azért magatok közül egy embert, és jőjjön le hozzám.
9 If he is able to fight with me and to strike me down, we will be your servants. But if I will prevail over him, and strike him down, you will be the servants, and you will serve us.”
Ha azután meg bír velem vívni és engem legyőz: akkor mi a ti szolgáitok leszünk; ha pedig én győzöm le őt és megölöm: akkor ti legyetek a mi szolgáink, hogy szolgáljatok nékünk.
10 And the Philistine was saying: “I have reproached the troops of Israel today. Present a man to me, and let him undertake a fight against me alone.”
Monda továbbá a Filiszteus: Én gyalázattal illetém a mai napon Izráel seregét, állítsatok azért ki ellenem egy embert, hogy megvívjunk egymással.
11 And Saul and all the Israelites, hearing these words of the Philistine in this manner, were stupefied and exceedingly afraid.
Mikor pedig meghallotta Saul és az egész Izráel a Filiszteusnak ezt a beszédét, megrettenének és igen félnek vala.
12 Now David was the son of an Ephrathite man, the one mentioned above, from Bethlehem of Judah, whose name was Jesse. He had eight sons, and during the days of Saul, he was an elderly man, and of great age among men.
És Dávid, Júda városából, Bethlehemből való amaz Efratita embernek volt a fia, a kit Isainak hívtak, a kinek nyolcz fia volt, és e férfiú a Saul idejében vén ember vala, emberek közt korban előhaladt.
13 Now his three eldest sons followed Saul into battle. And the names of his three sons, who went to the battle, were Eliab, the firstborn, and the second, Abinadab, and the third Shammah.
És Isainak három idősebbik fia Saullal elment a háborúba. Az ő három fiának pedig, a kik a háborúba menének, ezek valának neveik: az idősebbik Eliáb, a második Abinádáb és a harmadik Samma.
14 But David was the youngest. Therefore, when the three eldest had followed Saul,
És Dávid volt a legkisebbik. Mikor pedig a három idősebb elment Saul után:
15 David went away from Saul, and he returned, so that he might pasture the flock of his father at Bethlehem.
Dávid elméne és visszatére Saultól, hogy atyjának juhait őrizze Bethlehemben.
16 Truly, the Philistine advanced morning and evening, and he stood forth, for forty days.
A Filiszteus pedig előjön vala reggel és estve, és kiáll vala negyven napon át.
17 Now Jesse said to his son David: “Take, for your brothers, an ephah of cooked grain, and these ten loaves, and hurry to the camp, to your brothers.
És monda Isai az ő fiának, Dávidnak: Vedd testvéreid számára ezt az efa pergelt búzát és ezt a tíz kenyeret, és sietve vidd el a táborba testvéreidhez.
18 And you shall carry these ten little cheeses to the tribune. And visit your brothers, to see if they are doing well. And learn with whom they have been stationed.”
Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és látogasd meg testvéreidet, hogy jól vannak-é, és hozz tőlük jelt.
19 But they were in the valley of Terebinth, with Saul and all the sons of Israel, fighting against the Philistines.
Saul pedig azokkal együtt és az egész Izráel az Elah völgyében valának, hogy harczolnának a Filiszteusok ellen.
20 And so, David rose up in the morning, and he commended the flock to the caretaker. And he went away burdened, just as Jesse had instructed him. And he went to the place of the battle line, and to the army, which, in going out to fight, was shouting in the conflict.
Felkele azért Dávid korán reggel, és a nyájat egy pásztorra bízván, felvette a terhet és elment, a mint meghagyta néki Isai; és eljutott a tábor kerítéséhez; a sereg pedig, mely kivonult csatarendben, hadi zajt támasztott.
21 For Israel had positioned their troops, but the Philistines also had prepared themselves against them.
És csatarendbe állának Izráel és a Filiszteusok, csatarend csatarend ellen.
22 Then, leaving the items that he had brought under the hand of the keeper of baggage, David ran to the place of the conflict. And he was asking if all was going well with his brothers.
Akkor Dávid rábízta a holmit arra, a ki a hadi szerszámokat őrzi, és elfuta a harcztérre és odaérve, kérdezősködék testvéreinek állapota felől.
23 And while he was still speaking with them, there appeared the man of spurious descent, whose name was Goliath, the Philistine of Gath, ascending from the camp of the Philistines. And he was speaking in these same words, which David heard.
És míg ő beszélt velök, ímé a bajnok férfi, a Góliáth nevű Filiszteus, a ki Gáthból való volt, előjöve a Filiszteusok csatarendei közül, és most is hasonlóképen beszél vala; és meghallá ezt Dávid.
24 Then all the Israelites, when they had seen the man, fled from his face, fearing him greatly.
Az Izráeliták pedig, mikor látták azt a férfit, mindnyájan elfutának előle, és igen félnek vala.
25 And someone of Israel said: “Have you seen this man, who has risen up. For he ascended in order to reproach Israel. Therefore, the man who will strike him down, the king will enrich with great wealth, and will give to him his daughter, and will cause his father’s house to be free of tribute in Israel.”
És mondának az Izráeliták: Láttátok-é azt a férfit, a ki feljöve? Mert azért jött ki, hogy gyalázattal illesse Izráelt. Ha valaki megölné őt, nagy gazdagsággal ajándékozná meg a király, leányát is néki adná, és atyjának házát szabaddá tenné Izráelben.
26 And David spoke to the men who were standing with him, saying: “What will be given to the man who will have struck down this Philistine, and who will have taken away the disgrace from Israel? For who is this uncircumcised Philistine, that he should reproach the soldiers of the living God?”
És szóla Dávid azoknak az embereknek, a kik ott állának vele, mondván: Mi történik azzal, a ki megöli ezt a Filiszteust, és elveszi a gyalázatot Izráelről? Mert kicsoda ez a körülmetéletlen Filiszteus, hogy gyalázattal illeti az élő Istennek seregét?!
27 Then the people repeated to him the same words, saying, “These things shall be given to the man who will have struck him down.”
A nép pedig e beszéd szerint felele néki, mondván: Ez történik azzal az emberrel, a ki megöli őt.
28 Now when Eliab, his eldest brother, had heard this, as he was speaking with the others, he became angry against David, and he said: “Why did you come here? And why did you leave behind those few sheep in the wilderness? I know your pride and the wickedness of your heart, that you have come down so that you might see the battle.”
És meghallá Eliáb az ő nagyobbik testvére, hogy az emberekkel beszéle; és nagyon megharaguvék Eliáb Dávidra, és monda: Miért jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot, a mely a pusztában van? Ismerem vakmerőségedet és szívednek álnokságát, hogy csak azért jöttél ide, hogy megnézd az ütközetet!
29 And David said: “What have I done? Is there any word against me?”
Dávid pedig felele: Ugyan mit cselekedtem én most? hiszen csak szóbeszéd volt ez.
30 And he turned away from him a little, toward another. And he asked the same question. And the people responded to him as before.
És elfordula tőle egy másikhoz, és ugyan úgy szóla, mint korábban, és a nép is az előbbi beszéd szerint válaszola néki.
31 Now the words that David had spoken were heard and reported in the sight of Saul.
És mikor meghallották azokat a szavakat, a melyeket Dávid szóla, megmondák Saulnak, ki magához hívatá őt.
32 When he had been led to Saul, he said to him: “Let no one lose heart over him. I, your servant, shall go and fight against the Philistine.”
És monda Dávid Saulnak: Senki se csüggedjen el e miatt; elmegy a te szolgád és megvív ezzel a Filiszteussal.
33 And Saul said to David: “You are not able to withstand this Philistine, nor to fight against him. For you are a boy, but he has been a warrior from his boyhood.”
Saul pedig monda Dávidnak: Nem mehetsz te e Filiszteus ellen, hogy vele megvívj, mert te gyermek vagy, ő pedig ifjúságától fogva hadakozó férfi vala.
34 And David said to Saul: “Your servant was pasturing the flock of his father. And there approached a lion or a bear, and it took a ram from the midst of the flock.
És felele Dávid Saulnak: Pásztor volt a te szolgád, atyjának juhai mellett; és ha eljött az oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül:
35 And I pursued after them, and I struck them, and I rescued from their mouth. And they rose up against me. And I caught them by the throat, and I strangled and killed them.
Elmentem utána és levágtam, és kiszabadítám szájából; ha pedig ellenem támadott: megragadtam szakálánál fogva, és levágtam és megöltem őt.
36 For I, your servant, have killed both lion and bear. And so this uncircumcised Philistine, too, will be like one of them. Now I will go and take away the reproach of the people. For who is this uncircumcised Philistine, who has dared to curse the army of the living God?”
A te szolgád mind az oroszlánt, mind a medvét megölte: Úgy lesz azért e körülmetéletlen Filiszteus is, mint azok közül egy, mert gyalázattal illeté az élő Istennek seregét.
37 And David said, “The Lord who rescued me from the hand of the lion, and from the hand of the bear, he himself will free me from the hand of this Philistine.” Then Saul said to David, “Go, and may the Lord be with you.”
És monda Dávid: Az Úr, a ki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének kezéből, meg fog szabadítani engem e Filiszteusnak kezéből is. Akkor monda Saul Dávidnak: Eredj el, és az Úr legyen veled!
38 And Saul clothed David with his garments. And he placed a helmet of brass upon his head, and he clothed him with a breastplate.
És felöltözteté Saul Dávidot a maga harczi ruhájába; rézsisakot tett a fejére, és felöltözteté őt pánczélba.
39 Then David, having girded his sword over his armor, began to see if he could walk in the armor. But he was not accustomed to it. And David said to Saul: “I cannot move about in this way. For I am not used to it.” And he put them aside.
Akkor Dávid felköté kardját harczi ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. És monda Dávid Saulnak: Nem bírok ezekben járni, mert még nem próbáltam; és leveté azokat Dávid magáról.
40 And he took up his staff, which he held always in his hands. And he chose for himself five very smooth stones from the torrent. And he put them into the shepherd’s bag that he had with him. And he took up a sling in his hand. And he went out against the Philistine.
És kezébe vette botját, és kiválasztván magának a patakból öt síma kövecskét, eltevé azokat pásztori szerszámába, mely vele volt, tudniillik tarisznyájába, és parittyájával kezében közeledék a Filiszteushoz.
41 And the Philistine, advancing, went and drew near against David. And his armor bearer was before him.
Akkor elindult a Filiszteus is, és Dávidhoz közeledék, az az ember pedig, a ki a paizsát hordozza, előtte vala.
42 And when the Philistine had seen and considered David, he despised him. For he was a youth, ruddy and of handsome appearance.
Mikor pedig oda tekinte a Filiszteus, és meglátta Dávidot, megvetette őt, mert ifjú volt és piros, egyszersmind szép tekintetű.
43 And the Philistine said to David, “Am I a dog, that you approach against me with a staff?” And the Philistine cursed David by his gods.
És monda a Filiszteus Dávidnak: Eb vagyok-é én, hogy te bottal jössz reám? És szidalmazá a Filiszteus Dávidot Istenével együtt.
44 And he said to David, “Come to me, and I will give your flesh to the birds of the air, and to the beasts of the earth.”
Monda továbbá a Filiszteus Dávidnak: Jőjj ide hozzám, hogy testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak adjam.
45 But David said to the Philistine: “You approach me with sword, and spear, and shield. But I come to you in the name of the Lord of hosts, the God of the armies of Israel, which you have reproached.
Dávid pedig monda a Filiszteusnak: Te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izráel seregei Istenének nevében megyek ellened, a kit te gyalázattal illetél.
46 Today, the Lord will deliver you into my hand, and I will strike you down. And I will take your head from you. And today, I will give the carcasses of the camp of the Philistines to the birds of the air, and to the beasts of the earth, so that all the earth may know that God is with Israel.
A mai napon kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A Filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek Istene.
47 And this entire assembly will know that the Lord does not save by sword, nor by spear. For this is his war, and he will deliver you into our hands.”
És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré a had, és ő titeket kezünkbe fog adni.
48 Then, when the Philistine had risen up, and was approaching, and was drawing near against David, David hurried and ran to the fight against the Philistine.
És mikor a Filiszteus felkészült, és elindult, és Dávid felé közeledék: Dávid is sietett és futott a viadalra a Filiszteus elé.
49 And he put his hand into his bag, and took out one stone. And swinging it around, he cast it with the sling and struck the Philistine on the forehead. And the stone became imbedded in his forehead. And he fell on his face, upon the ground.
És Dávid benyúlt kezével a tarisznyába és kivett onnan egy követ, és elhajítván, homlokán találta a Filiszteust, úgy, hogy a kő homlokába mélyede, és arczczal a földre esék.
50 And David prevailed against the Philistine with a sling and a stone. And he struck and killed the Philistine. But since David held no sword in his hand,
Így Dávid erősebb volt a Filiszteusnál, parittyával és kővel. És levágta a Filiszteust és megölte őt, pedig kard nem is vala a Dávid kezében.
51 he ran and stood over the Philistine, and he took his sword, and withdrew it from the sheath. And he killed him and cut off his head. Then the Philistines, seeing that their strongest man was dead, fled away.
És oda futott Dávid, és reá állott a Filiszteusra, és vevé annak kardját, kirántotta hüvelyéből, és megölé őt, és fejét azzal levágta. A Filiszteusok pedig a mint meglátták, hogy az ő hősük meghalt, megfutamodának.
52 And the men of Israel and Judah, rising up, shouted and pursued after the Philistines, even until they arrived at the valley and as far as the gates of Ekron. And many wounded among the Philistines fell on the way of Shaaraim, and as far as Gath, and as far as Ekron.
És felkelének Izráel és Júda férfiai és felkiáltának, és üldözék a Filiszteusokat egészen Gáthig és Ekron kapujáig. És hullának a Filiszteusok sebesültjei a Saraim felé vezető úton Gáthig és Ekronig.
53 And the sons of Israel, returning after they had pursued the Philistines, invaded their camp.
Visszatérének azután Izráel fiai a Filiszteusok üldözéséből, és feldúlták azoknak táborát.
54 Then David, taking up the head of the Philistine, brought it to Jerusalem. Yet truly, he placed his armor in his own tent.
Dávid pedig felvevé a Filiszteusnak fejét, és elvitte Jeruzsálembe, fegyvereit pedig a maga sátorába rakta le.
55 Now at the time that Saul had seen David going out against the Philistines, he said to Abner, the leader of the military, “From what stock is this youth descended, Abner?” And Abner said, “As your soul lives, O king, I do not know.”
Saul pedig mikor látta, hogy Dávid kiment a Filiszteus elé, monda Abnernek, a sereg fővezérének: Abner! ki fia e gyermek? És felele Abner: Él a te lelked oh király, hogy nem tudom!
56 And the king said, “You shall inquire as to whose son this boy may be.”
És monda a király: Kérdezd meg tehát, hogy ki fia ez az ifjú?
57 And when David had returned, after the Philistine had been struck down, Abner took him, and brought him before Saul, having the head of the Philistine in his hand.
És a mint visszajött Dávid, miután megölte a Filiszteust, megfogá őt Abner, és Saulhoz vitte; és a Filiszteusnak feje kezében vala.
58 And Saul said to him, “Young man, from what ancestry are you?” And David said, “I am the son of your servant Jesse of Bethlehem.”
És monda néki Saul: Ki fia vagy te, oh gyermek? Dávid pedig felele: A te szolgádnak, a Bethlehemből való Isainak a fia vagyok.