Song of Songs 1
1 The Song of songs, which is Solomon's.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Let him kiss me with the kisses of his mouth: for your breasts are better than wine.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 And the smell of your ointments is better than all spices: your name is ointment poured forth; therefore do the young maidens love you.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 They have drawn you: we will run after you, for the smell of your ointments: the king has brought me into closet: let us rejoice and be glad in you; we will love your breasts more than wine: righteousness loves you.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 I am black, but beautiful, you daughters of Jerusalem, as the tents of Kedar, as the curtains of Solomon.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Look not upon me, because I am dark, because the sun has looked unfavourably upon me: my mother's sons strove with me; they made me keeper in the vineyards; I have not kept my own vineyard.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Tell me, [you] whom my soul loves, where you tend your flock, where you cause [them] to rest at noon, lest I become as one that is veiled by the flocks of your companions.
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 If you know not yourself, you fair one amongst women, go you forth by the footsteps of the flocks, and feed your kids by the shepherd's tents.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 I have likened you, my companion, to my horses in the chariots of Pharao.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 How are your cheeks beautiful as [those] of a dove, your neck as chains!
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 We will make you figures of gold with studs of silver.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 So long as the king was at table, my spikenard gave forth its smell.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 My kinsman is to me a bundle of myrrh; he shall lie between my breasts.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 My kinsman is to me a cluster of camphor in the vineyards of Engaddi.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Behold, you are fair, my companion; behold, you are fair; your eyes are doves.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Behold, you are fair, my kinsman, yes, beautiful, overshadowing our bed.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 The beams of our house are cedars, our ceilings are of cypress.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
