Psalms 74
1 [A Psalm] of instruction for Asaph. Therefore have you rejected [us], O God, for ever? [therefore] is your wrath kindled against the sheep of your pasture?
Oktató dal. Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, mindenkorra, füstöl haragod legelőd juhai ellen?
2 Remember your congregation which you have purchased from the beginning; you did ransom the rod of your inheritance; this mount Sion wherein you have lived.
Emlékezzél meg községedről, melyet szereztél hajdanában, örökséged törzséről, melyet megváltottál; Czión hegyéről, a melyen lakoztál!
3 Lift up your hands against their pride continually; [because of] all that the enemy has done wickedly in your holy places.
Emeld lépteidet az örök romok felé; mindenképen rombolt az ellenség a szentélyben.
4 And they that hate you have boasted in the midst of your feast; they have set up their standards for signs,
Ordítottak szorongatóid gyülekezőhelyed belsejében, tették az ő jeleiket jelekké.
5 ignorantly as it were in the entrance above;
Úgy tünik föl, mint a ki fölfelé viszi a fák sűrűjébe a fejszéket;
6 they cut down its doors at once with axes as in a wood of trees; they have broken it down with hatchet and stone cutter.
s most faragványait egyaránt baltákkal és csákányokkal leütik.
7 They have burnt your sanctuary with fire to the ground; they have profaned the habitation of your name.
Tűzbe borították szentélyedet, földig szentségtelenítotték meg neved hajlékát.
8 They have said in their heart, [even] all their kindred together, Come, let us abolish the feasts of the Lord from the earth.
Mondták szivükben: Nyomjuk el egyaránt! Elégették Istennek mind a gyülekező helyeit az országban.
9 We have not seen our signs; there is no longer a prophet; and [God] will not know us any more.
Jeleinket nem láttuk, nincs többé próféta és nálunk senki sincs, a ki tudná, meddig?
10 How long, O God, shall the enemy reproach? shall the enemy provoke your name forever?
Meddig, oh Isten, gyaláz a szorongató, káromolja az ellenség nevedet mindétig?
11 Therefore turn you away your hand, and your right hand from the midst of your bosom for ever?
Mért vonod vissza kezedet s jobbodat? Húzd ki öledből, semmisíts!
12 But God is our King of old; he has wrought salvation in the midst of the earth.
Hiszen Isten a királyom hajdantól fogva, ki segítséget mível a földön.
13 You did establish the sea, in your might, you did break to pieces the heads of the dragons in the water.
Te szétmorzsoltad erőddel a tengert, összetörted a szörnyetegek fejeit a vize-ken;
14 You did break to pieces the heads of the dragon; you did give him [for] meat to the Ethiopian nations.
te szétzúztad a leviátán fejeit, adod eledelül a pusztalakók népének;
15 You did cleave fountains and torrents; you dried up mighty rivers.
te hasítottál forrást és patakot, te kiszárítottál tartós folyamokat.
16 The day is your, and the night is your; you have prepared the sun and the moon.
Tied a nappal, tied az éjjel is, te készítottél világítót és napot;
17 You have made all the borders of the earth; you have made summer and spring.
te megállapítottad mind a föld határait, nyár és tél, te alkottad őket.
18 Remember this your creation: an enemy has reproached the Lord, and a foolish people has provoked your name.
Emlékezzél meg erről: ellenség gyalázta az Örökkévalót és aljas nép káromolta nevedet.
19 Deliver not to the wild beasts a soul that gives praise to you: forget not for ever the souls of your poor.
Ne add a vadnak gerliczéd lelkét, szegényeid életét ne felejtsd el mindenkorra.
20 Look upon your covenant: for the dark [places] of the earth are filled with the habitations of iniquity.
Tekints a szövetségre; mert megteltek az ország sötét helyei erőszak tanyáival.
21 let not the afflicted and shamed one be rejected: the poor and needy shall praise your name.
Ne térjen vissza megszégyenülten az elnyomott, szegény és szűkölködő dicsérjék nevedet!
22 Arise, O God, plead your cause: remember your reproaches that come from the foolish one all the day.
Kelj föl, Ieten, vidd ügyedet, emlékezzél gyalázásodról az aljas részéről egész nap.
23 Forget not the voice of your suppliants: let the pride of them that hate you continually ascend before you.
Ne felejtsd el szorongatóid hangját, támadóid zajongását, mely folyton felszáll!
