Psalms 35
1 [A Psalm] of David. Judge you, O Lord, them that injure me, fight against them that fight against me.
Dávidtól. Perelj, Örökkévaló, perlőimmel, karczolj harczolóimmal!
2 Take hold of shield and buckler, and arise for my help.
Ragadj paizsot és vértet, és kelj föl védelmemre.
3 Bring forth a sword, and stop [the way] against them that persecute me: say to my soul, I am your salvation.
Ránts ki dárdát és zárd el útját üldözőimnek, mondd lelkemnek: segítséged vagyok.
4 Let them that seek my soul be ashamed and confounded: let them that devise evils against me be turned back and put to shame.
Szégyenűljenek meg és piruljanak el, a kik lelkemre törnek. Hátráljanak meg és gyalázatúl legyenek, a kik vesztemet kigondolják.
5 Let them be as dust before the wind, and an angel of the Lord afflicting them.
Legyenek mint polyva a szél előtt, s az Örökkévaló angyala taszítja őket;
6 Let their way be dark and slippery, and an angel of the Lord persecuting them.
legyen útjuk sötétség és sikamlósság, és az Örökkévaló angyala üldözi őket.
7 For without cause they have hid for me their destructive snare: without a cause they have reproached my soul.
Mert ok nélkül rejtették el nekem hálós vermüket, ok nélkül ásták azt lelkemnek.
8 Let a snare which they know not come upon them; and the gin which they hid take them; and let them fall into the very same snare.
Jőjjön rá vész, melyet nem sejt, és hálója, melyet elrejtett, fogja meg őt, a vészbe essék bele.
9 But my soul shall exult in the Lord: it shall delight in his salvation.
Lelkem pedig újjong az Örökkévalóban, örvend segítségében.
10 All my bones shall say, O Lord, who is like to you? delivering the poor out of the hand of them that are stronger than he, yes, the poor and needy one from them that spoil him.
Mind a csontjaim mondják: Örökkévaló, ki olyan mint te, a ki megmented a szegényt a nála erősebbtől, szegényt és szűkölködőt rablójától!
11 Unjust witnesses arose, and asked me of things I new not.
Fölállanak jogtalan tanúk, olyat, a mit nem tudok, kérdeznél tőlem.
12 They rewarded me evil for good, and bereavement to my soul.
Rosszat fizetnek nekem jóért, gyötrelmére le1kemnek.
13 But I, when they troubled me, put on sackcloth, and humbled my soul with fasting: and my prayer shall return to my [own] bosom.
Pedig én – betegségükben öltözetem zsák volt, bőjttel sanyargattam lelkemet; imádságom pedigölembe szálljon vissza!
14 I behaved agreeably towards them as [if it had been] our neighbour [or] brother: I humbled myself as one mourning and sad of countenance.
Mintha ő barátom, testvérem volna, úgy viselkedtem, mint a ki anyát gyászol, elbúsultan görny edtem meg.
15 Yet they rejoiced against me, and plagues were plentifully brought against me, and I knew [it] not: they were scattered, but repented not.
De az én bukásomkor örültek és összegyűltek; összegyűltek ellenem elvetemültek, kiket nem ismerek, szaggattak és nem hallgattak el.
16 They tempted me, they sneered at me most contemptuously, they gnashed their teeth upon me.
Mint a kik körben ülve trágárul gúnyolódnak, vicsorítják rám fogaikat.
17 O Lord, when will you look upon me? Deliver my soul from their mischief, mine only-begotten one from the lions.
Uram, meddig nézed? Hozd vissza lelkemet tembolásaiktól, fiatal oroszlánok közül magános lelkemet.
18 I will give thanks to you even in a great congregation: in an abundant people I will praise you.
Hadd magasztallak nagy gyűlekezetben, tömérdek nép közt hadd dicsérlek!
19 Let not them that are mine enemies without a cause rejoice against me; who hate me for nothing, and wink with their eyes.
Ne örüljenek rajtam, kik hazugul ellenségeim, kik ok nélkül gyűlölőim, ne liunyorgassar. ak szemmel.
20 For to me they spoke peaceably, but imagined deceits in [their] anger.
Mert nem békét beszélnek és az ország nyugalmasai ellen csalá. rd dolgokat gondolnak ki.
21 And they opened wide their mouth upon me; they said Aha, aha, our eyes have seen [it].
Tágra nyitották ellenem szájukat, azt mondták: hah, hah, látta a szemünk,
22 You have seen [it], O Lord: keep not silence: O Lord, withdraw not [yourself] from me.
Te láttad Örökkévalö, ne hallgass; Uram, ne légy távoltölem!
23 Awake, O Lord, and attend to my judgement, [even] to my cause, my God and my Lord.
Serkenj és ébredj jogomért, Istenem és Uram, ügyemért!
24 Judge me, O Lord, according to your righteousness, O Lord my God; and let them not rejoice against me.
Szerezz jogot nekem igazságod szerint, Örökkévaló, én Istenem, hogy ne örüljenek rajtam;
25 Let them not say in their hearts, Aha, aha, [it is pleasing] to our soul: neither let them say, We have devoured him.
ne mondják szivükben: Hah, a vágyunk! ne mondják: elnyeltük őt.
26 Let them be confounded and ashamed together that rejoice at my afflictions: let them be clothed with shame and confusion that speak great swelling words against me.
Szégyenűljenek meg és piruljanak e1 egyetemben, kik örülnek bajomon, öltsenek szégyent és gyalázatot, kik fenhéjáznak ellenem.
27 Let them that rejoice in my righteousness exult and be glad: and let them say continually, The Lord be magnified, who desire the peace of his servant.
Újjongjanak és örüljenek, kik igazamat kivánják, és mondják mindig: nagy az Örökkévaló, ki l: ivánja szolgája békéjét.
28 And my tongue shall meditate on your righteousness, [and] on your praise all the day.
Nyelvem pedig rebegje el igazságodat, egész nap a te dicséretedet!
