< Psalms 12 >
1 For the end, A Psalm of David, upon the eighth. Save me, O Lord; for the godly man has failed; for truth is diminished from amongst the children of men.
Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
2 Every one has spoken vanity to his neighbour: their lips are deceitful, they have spoken with a double heart.
Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
3 Let the Lord destroy all the deceitful lips, and the tongue that speaks great words:
Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
4 who have said, We will magnify our tongue; our lips are our own: who is Lord of us?
A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
5 Because of the misery of the poor, and because of the sighing of the needy, now will I arise, says the Lord, I will set [them] in safety; I will speak [to them] thereof openly.
A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
6 The oracles of the Lord are pure oracles; as silver tried in the fire, proved [in] a furnace of earth, purified seven times.
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
7 You, O Lord, shall keep us, and shall preserve us, from this generation, and for ever.
Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
8 The ungodly walk around: according to your greatness you has greatly exalted the sons of men.
Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.