< Psalms 105 >

1 Alleluia. Give thanks to the Lord, and call upon his name; declare his works amongst the heathen.
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Sing to him, yes, sing praises to him: tell forth all his wonderful works.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Glory in his holy name: let the heart of them that seek the Lord rejoice.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Seek you the Lord, and be strengthened; seek his face continually.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Remember his wonderful works that he has done; his wonders, and the judgements of his mouth;
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 [you] seed of Abraam, his servants, [you] children of Jacob, his chosen ones.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 He is the Lord our God; his judgements are in all the earth.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 He has remembered his covenant for ever, the word which he commanded for a thousand generation:
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 which he established as a covenant to Abraam, and [he remembered] his oath to Isaac.
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 And he established it to Jacob for an ordinance, and to Israel for an everlasting covenant;
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 saying To you will I give the land of Chanaan, the line of your inheritance:
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 when they were few in number, very few, and sojourners in it.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 And they went from nation to nation, and from [one] kingdom to another people.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 He suffered no man to wrong them; and he rebuked kings for their sakes:
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 [saying], Touch not my anointed ones; and do my prophets no harm.
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Moreover he called for a famine upon the land; he broke the whole support of bread.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 He sent a man before them; Joseph was sold for a slave.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 They hurt his feet with fetters; his soul passed into iron,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 until the time that his cause came on; the word of the Lord tried him as fire.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 The king sent and loosed him; [even] the prince of the people, and let him go free.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 He made him Lord over his house, and ruler of all his substance;
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 to chastise his rulers at his pleasure, and to teach his elders wisdom.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Israel also came into Egypt, and Jacob sojourned in the land of Cham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 And he increased his people greatly, and made them stronger than their enemies.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 And he turned their heart to hate his people, to deal craftily with his servants.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 He sent fort Moses his servant, [and] Aaron whom he had chosen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 He established amongst them his signs, and [his] wonders in the land of Cham.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 He sent forth darkness, and made it dark; yet they rebelled against his words.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 He turned their waters into blood, and killed their fish.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Their land produced frogs abundantly, in the chambers of their kings.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 He spoke, and the dog-fly came, and lice in all their coasts.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 He turned their rain into hail, [and sent] flaming fire in their land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 And he struck their vines and their fig trees; and broke every tree of their coast.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 He spoke, and the locust came, and caterpillars innumerable,
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 and devoured all the grass in their land, and devoured the fruit of the ground.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 He struck also every firstborn of their land, the first fruits of all their labour.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 And he brought them out with silver and gold; and there was not a feeble one amongst their tribes.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Egypt rejoiced at their departing; for the fear of them fell upon them.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 He spread out a cloud for a covering to them, and fire to give them light by night.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 They asked, and the quail came, and he satisfied them with the bread of heaven.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 He clave the rock, and the waters flowed, rivers ran in dry places.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 For he remembered his holy word, which [he promised] to Abraam his servant.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 And he brought out his people with exultation, and his chosen with joy;
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 and gave them the lands of the heathen; and they inherited the labours of the people;
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 that they might keep his ordinances, and diligently seek his law.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!

< Psalms 105 >