< Proverbs 5 >
1 [My] son, attend to my wisdom, and apply your ear to my words;
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 that you may keep good understanding, and the discretion of my lips gives you a charge. Give no heed to a worthless woman;
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 for honey drops from the lips of a harlot, who for a season pleases your palate:
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 but afterwards you will find her more bitter than gall, and sharper than a two-edged sword.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
5 For the feet of folly lead those who deal with her down to the grave with death; and her steps are not established. (Sheol )
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol )
6 For she goes not upon the paths of life; but her ways are slippery, and not easily known.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 Now then, [my] son, hear me, and make not my words of none effect.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Remove your way far from her; draw not near to the doors of her house:
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 lest you give away your life to others, and your substance to the merciless:
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 lest strangers be filled with your strength, and your labours come into the houses of strangers;
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 And you repent at last, when the flesh of your body is consumed,
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 and you shall say, How have I hated instruction, and my heart avoided reproofs!
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 I heard not the voice of him that instructed me, and taught me, neither did I apply mine ear.
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 I was almost in all evil in the midst of the congregation and assembly.
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Drink waters out of your own vessels, and out of your own springing wells.
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 Let not waters out of your fountain be spilt by you, but let your waters go into your streets.
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Let them be only your own, and let no stranger partake with you.
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Let your fountain of water be [truly] your own; and rejoice with the wife of your youth.
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 Let [your] loving hart and your graceful colt company with you, and let her be considered your own, and be with you at all times; for ravished with her love you shall be greatly increased.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 Be not intimate with a strange woman, neither fold yourself in the arms of a woman not your own.
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 For the ways of a man are before the eyes of God, and he looks on all his paths.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 Iniquities ensnare a man, and every one is bound in the chains of his own sins.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 Such a man dies with the uninstructed; and he is cast forth from the abundance of his own substance, and has perished through folly.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.