Proverbs 22
1 A fair name is better than much wealth, and good favour is above silver and gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and the poor meet together; but the Lord made them both.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 An intelligent man seeing a bad man severely punished is himself instructed, but fools pass by and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The fear of the Lord is the offspring of wisdom, and wealth, and glory, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thistles and snares are in perverse ways; but he that keeps his soul will refrain from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich will rule over the poor, and servants will lend to their own masters.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that sows wickedness shall reap troubles; and shall fully receive the punishment of his deeds. God loves a cheerful and liberal man; but [a man] shall fully prove the folly of his works.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 He that has pity on the poor shall himself be maintained; for he has given of his own bread to the poor. He that gives liberally secures victory an honour; but he takes away the life of them that posses [them].
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out a pestilent person from the council, and strife shall go out with him; for when he sits in the council he dishonours all.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 The Lord loves holy hearts, and all blameless persons are acceptable with him: a king rules with his lips.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 But the eyes of the Lord preserve discretion; but the transgressor despises [wise] words.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The sluggard makes excuses, and says, [There is] a lion in the ways, and murderers in the streets.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of a transgressor is a deep pit; and he that is hated of the Lord shall fall into it. Evil ways are before a man, and he does not like to turn away from them; but it is needful to turn aside from a perverse and bad way.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Folly is attached to the heart of a child, but the rod and instruction are [then] far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He that oppresses the poor, increases his own substance, yet gives to the rich so as to make it less.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline your ear to the words of wise men: hear also my word, and apply your heart,
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 that you may know that they are good: and if you lay them to heart, they shall also gladden you on your lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That your hope may be in the Lord, and he may make your way known to you.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 And do you too repeatedly record them for yourself on the table of your heart, for counsel and knowledge.
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 I therefore teach you truth, and knowledge good to hear; that you may answer words of truth to them that question you.
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Do no violence to the poor, for he is needy: neither dishonour the helpless [man] in the gates.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For the Lord will plead his cause, and you shall deliver your soul in safety.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Be not companion to a furious man; neither lodge with a passionate man:
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 lest you learn of his ways, and get snares to your soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Become not surety from respect of a man's person.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 For if those have not whence to give compensation, they will take the bed [that is] under you.
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Remove not the old landmarks, which your fathers placed.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 It is fit that an observant man and [one] diligent in his business should attend on kings, and not attend on slothful men.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
