Job 41
1 But will you catch the serpent with a hook, and put a halter about his nose?
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
2 Or will you fasten a ring in his nostril, and bore his lip with a clasp?
Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
3 Will he address you with a petition? softly, with the voice of a suppliant?
Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
4 And will he make a covenant with you? and will you take him for a perpetual servant?
Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
5 And will you play with him as with a bird? or bind him as a sparrow for a child?
Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
6 And do the nations feed upon him, and the nations of the Phoenicians share him?
Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
7 And all the ships come together would not be able to bear the mere skin of his tail; neither [shall they carry] his head in fishing vessels.
Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
8 But you shall lay your hand upon him [once], remembering the war that is waged by his mouth; and let it not be done any more.
Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
9 Hast you not seen him? and have you not wondered at the things said [of him]?
Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt!
10 Do you not fear because preparation has been made by me? for who is there that resists me?
Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
11 Or who will resist me, and abide, since the whole [world] under heaven is mine?
Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
12 I will not be silent because of him: though because of his power [one] shall pity his antagonist.
Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
13 Who will open the face of his garment? and who can enter within the fold of his breastplate?
Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
14 Who will open the doors of his face? terror is round about his teeth.
Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik!
15 His inwards are as brazen plates, and the texture of his [skin] as a smyrite stone.
Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel.
16 One [part] cleaves fast to another, and the air can’t come between them.
Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
17 They will remain united each to the other: they are closely joined, and can’t be separated.
Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
18 At his sneezing a light shines, and his eyes are [as] the appearance of the morning star.
Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
19 Out of his mouth proceed as it were burning lamps, and as it were hearths of fire are cast abroad.
A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki.
20 Out of his nostrils proceeds smoke of a furnace burning with fire of coals.
Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
21 His breath is [as] live coals, and a flame goes out of his mouth.
Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
22 And power is lodged in his neck, before him destruction runs.
Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
23 The flesh also of his body is joined together: [if one] pours [violence] upon him, he shall not be moved.
Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
24 His heart is firm as a stone, and it stands like an unyielding anvil.
Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
25 And when he turns, [he is] a terror to the four-footed wild beasts which leap upon the earth.
Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
26 If spears should come against him, [men] will effect nothing, [either with] the spear or the breast-plate.
Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
27 For he considers iron as chaff, and brass as rotten wood.
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
28 The bow of brass shall not would him, he deems a slinger as grass.
A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
29 Mauls are counted as stubble; and he laughs to scorn the waving of the firebrand.
Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
30 His lair is [formed of] sharp points; and all the gold of the sea under him is an immense [quantity of] clay.
Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
31 He makes the deep boil like a brazen cauldron; and he regards the sea as a pot of ointment,
Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
32 and the lowest part of the deep as a captive: he reckons the deep as [his] range.
Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült.
33 There is nothing upon the earth like to him, formed to be sported with by my angels.
Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
34 He beholds every high thing: and he is king of all that are in the waters.
Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.
