Job 20
1 Then Sophar the Minaean answered and said,
Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
2 I did not suppose that you would answer thus: neither do you understand more than I.
Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
3 I will hear my shameful reproach; and the spirit of my understanding answers me.
Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
4 Hast you [not] known these things of old, from the time that man was set upon the earth?
Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
5 But the mirth of the ungodly is a signal downfall, and the joy of transgressors is destruction:
Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
6 although his gifts should go up to heaven, and his sacrifice reach the clouds.
Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
7 For when he shall seem to be now established, then he shall utterly perish: and they that knew him shall say, Where is he?
Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
8 Like a dream that has fled away, he shall not be found; and he has fled like a vision of the night.
Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
9 The eye has looked upon him, but shall not [see him] again; and his place shall no longer perceive him.
A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.
10 Let [his] inferiors destroy his children, and let his hands kindle the fire of sorrow.
Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.
11 His bones have been filled with [vigour of] his youth, and it shall lie down with him in the dust.
Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.
12 Though evil be sweet in his mouth, [though] he will hide it under his tongue;
Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;
13 though he will not spare it, and will not leave it, but will keep it in the midst of his throat:
És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
14 yet he shall not at all be able to help himself; the gall of an asp is in his belly.
Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
15 [His] wealth unjustly collected shall be vomited up; a messenger [of wrath] shall drag him out of his house.
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.
16 And let him suck the poison of serpents, and let the serpent's tongue kill him.
A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,
17 Let him not see the milk of the pastures, nor the supplies of honey and butter.
Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
18 He has laboured unprofitably and in vain, [for] wealth of which he shall not taste: [it is] as a lean thing, unfit for food, which he can’t swallow.
A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
19 For he has broken down the houses of many mighty men: and he has plundered an habitation, though he built [it] not.
Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
20 There is no security to his possessions; he shall not be saved by his desire.
Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
21 There is nothing remaining of his provisions; therefore his goods shall not flourish.
Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.
22 But when he shall seem to be just satisfied, he shall be straitened; and all distress shall come upon him.
Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
23 If by any means he would fill his belly, let [God] send upon him the fury of wrath; let him bring a torrent of pains upon him.
Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
24 And he shall by no means escape from the power of the sword; let the brazen bow wound him.
Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.
25 And let the arrow pierce through his body; and let the stars be against his dwelling-place: let terrors come upon him.
Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.
26 And let all darkness wait for him: a fire that burns not out shall consume him; and let a stranger plague his house.
Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
27 And let the heaven reveal his iniquities, and the earth rise up against him.
Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
28 Let destruction bring his house to an end; let a day of wrath come upon him.
Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.
29 This is the portion of an ungodly man from the Lord, and the possession of his goods [appointed him] by the all-seeing [God].
Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.
