Job 19
1 Then Job answered and said,
Felele pedig Jób, és monda:
2 How long will you vex my soul, and destroy me with words? only know that the Lord has dealt with me thus.
Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
3 You speak against me; you do not feel for me, but bear hard upon me.
Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
4 Yes verily, I have erred in truth, (but the error abides with myself) in having spoken words which it was not right [to speak]; and my words err, and are unreasonable.
Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
5 But alas! for you magnify yourselves against me, and insult me with reproach.
Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
6 Know then that it is the Lord that has troubled [me], and has raised his bulwark against me.
Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
7 Behold, I laugh at reproach; I will not speak: [or] I will cry out, but [there is] nowhere judgement.
Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
8 I am fenced round about, and can by no means escape: he has set darkness before my face.
Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
9 And he has stripped me of my glory, and has taken the crown from my head.
Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
10 He has torn me around about, and I am gone: and he has cut off my hope like a tree.
Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
11 And he has dreadfully handled me in anger, and has counted me for an enemy.
Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
12 His troops also came upon me with one accord, liars in wait compassed my ways.
Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
13 My brethren have stood aloof from me; they have recognised strangers [rather] than me: and my friends have become pitiless.
Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
14 My nearest of kin have not acknowledged me, and they that knew my name, have forgotten me.
Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
15 [As for] my household, and my maidservants, I was a stranger before them.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
16 I called my servant, and he listened not; and my mouth entreated [him].
Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
17 And I implored my wife, and earnestly entreated the sons of my concubines.
Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
18 But they rejected me for ever; whenever I rise up, they speak against me.
Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
19 They that saw me abhorred me: the very persons whom I had loved, rose up against me.
Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
20 My flesh is corrupt under my skin, and my bones are held in [my] teeth.
Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
21 Pity me, pity me, O friends; for it is the hand of the Lord that has touched me.
Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
22 Therefore do you persecute me as also the Lord [does], and are not satisfied with my flesh?
Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
23 For oh that my words were written, and that they were recorded in a book forever,
Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
24 with an iron pen and lead, or graven in the rocks!
Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
25 For I know that he is eternal who is about to deliver me,
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
26 [and] to raise up upon the earth my skin that endures these [sufferings]: for these things have been accomplished to me of the Lord;
És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
27 which I am conscious of in myself, which mine eye has seen, and not another, but all have been fulfilled to me in [my] bosom.
A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
28 But if you shall also say, What shall we say before him, and [so] find the root of the matter in him?
Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
29 Do you also beware of deceit: for wrath will come upon transgressors; and then shall they know where their substance is.
Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
