Chronicles II 9
1 And the queen of Saba heard [of] the name of Solomon, and she came to Jerusalem with a very large force, to prove Solomon with hard questions, and [she had] camels bearing spices in abundance, and gold, and precious stones: and she came to Solomon, and told him all that was in her mind.
Sába királynéja pedig hallotta Salamon hírét s eljött, hogy próbára, tegye Salamont rejtvényekkel, Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel s tevékkel, melyek vittek fűszert és aranyat bőségesen meg drágakövet; eljött Salamonhoz s elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
2 And Solomon told her all her words; and there passed not a word from Solomon which he told her not.
És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; s nem volt semmi sem elrejtve Salamontól, amire meg nem felelt volna neki.
3 And the queen of Saba saw the wisdom of Solomon, and the house which he had built,
Látta Sába királynője Salamon bölcsességét és a házat, melyet épített,
4 and the meat of the tables, and the sitting of his servants, and the standing of his ministers, and their raiment; and his cupbearers, and their apparel; and the whole burnt offerings which he offered up in the house of the Lord; then she was in ecstasy.
meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és ruházatukat és felvonulását, ahogy fel szokott vonulni az Örökkévaló házába; akkor nem maradt többé benne lélek,
5 And she said to the king, [It was] a true report which I heard in my land concerning your words, and concerning your wisdom.
és szólt a királyhoz: Igaz a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
6 Yet I believed not the reports until I came, and my eyes saw: and, behold, the half of the abundance of your wisdom was not told me: you have exceeded the report which I heard.
De nem hittem szavaiknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, s íme nem beszélték el nekem felét sem bőséges bölcsességednek; tetézted a hírt, melyet hallottam.
7 Blessed [are] your men, blessed [are] these your servants, who stand before you continually, and hear your wisdom.
Boldogok embereid és boldogok a szolgáid, kik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
8 Blessed be the Lord your God, who took pleasure in you, to set you upon his throne for a king, to the Lord your God: forasmuch as the Lord your God loved Israel to establish them for ever, therefore he has set you over them for a king to execute judgement and justice.
Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged az ő trónjára, királyul az Örökkévalónak, a te Istenednek; mivel szereti a te Istened Izraelt, hogy fenntartsa örökre, megtett téged föléjük királynak, hogy jogot és igazságot művelj.
9 And she gave the king a hundred and twenty talents of gold, and spices in very great abundance, and precious stones: and there were not [any where else] such spices as those which the queen of Saba gave king Solomon.
És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet s nem volt még olyan fűszer, mint az, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
10 And the servants of Solomon and the servants of Chiram brought gold to Solomon out of Suphir, and pine timber, and precious stones.
Chúrám szolgái is, meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófirból, hoztak szantálfát és drágakövet.
11 And the king made of the pine timber steps to the house of the Lord, and to the king's house, and harps and lutes for the singers: and such were not seen before in the land of Juda.
És készített a király a szantálfából lépcsőket az Örökkévaló háza számára s a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem láttak még olyanokat annak előtte Jehúda országában.
12 And king Solomon gave to the queen of Saba all that she requested, besides all that she brought to king Solomon: and she returned to her [own] land.
Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azonkívül amit ő hozott a királyhoz. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
13 And the weight of the gold that was brought to Solomon in one year was six hundred and sixty-six talents of gold,
És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt, hatszázhatvanhat kikkár arany.
14 besides what the men who were regularly appointed and the merchants brought, and all the kings of Arabia and princes of the land: all brought gold and silver to king Solomon.
Azonkívül, amit behoztak kereskedő emberek meg a kalmárok; és mind az Arábia királyai és az ország helytartói hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15 And king Solomon made two hundred shields of beaten gold: there were six hundred [shekels] of pure gold to one shield.
És készített Salamon király kétszáz nagy pajzsot vert aranyból, hatszáz vert arany megy egy nagy pajzsra;
16 And three hundred buckles of beaten gold: [the weight] of three hundred gold shekels went to one buckler: and the king placed them in the house of the forest of Lebanon.
és háromszáz pajzsot vert aranyból; háromszáz arany megy egy pajzsra. És elhelyezte azokat a király a Libanon erdőházban.
17 And the king made a great throne of ivory, and he gilded it with pure gold.
És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta tiszta arannyal.
18 And [there were] six steps to the throne, riveted with gold, and elbows on either side of the seat of the throne, and two lions standing by the elbows:
Hat lépcsőfoka volt a trónnak meg egy zsámolya arannyal a trónhoz erősítve; és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állt a karok mellett;
19 and twelve lions standing there on the six steps on each side. There was not the like in any [other] kingdom.
meg tizenkét oroszlán állt ott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
20 And all king Solomon's vessels were of gold, and all the vessels of the house of the forest of Lebanon were covered with gold: silver was not thought anything of in the days of Solomon.
És Salamon királynak minden ivóedénye arany volt és a Libanon erdőháznak minden edénye finomított arany; ezüst nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
21 For a ship went for the king to Tharsis with the servants of Chiram: once every three years came vessels from Tharsis to the king, laden with gold, and silver, and ivory, and apes.
Mert hajói voltak a királynak, melyek Tarsísba jártak Chúrám szolgáival; három évben egyszer szoktak érkezni a Tarsis hajók, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
22 And Solomon exceeded all [other] kings both in riches and wisdom.
Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra és bölcsességre.
23 And all the kings of the earth sought the presence of Solomon, to hear his wisdom, which God had put in his heart.
És mind a föld királyai fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
24 And they brought every one his gifts, silver vessels and golden vessels, and raiment, myrrh and spices, horses and mules, a rate every year.
És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre.
25 And Solomon had four thousand mares for chariots, and twelve thousand horsemen; and he put them in the chariot cities, and with the king in Jerusalem.
És volt Salamonnak négyezer jászol lova meg szekerei, és tizenkétezer ménje; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
26 And he rules over all the kings from the river even to the land of the Philistines, and to the borders of Egypt.
És uralkodott mind a királyokon a folyamtól egészen a filiszteusok országáig és Egyiptom határáig.
27 And the king made gold and silver in Jerusalem as stones, and cedars as the sycamore trees in the plain for abundance.
És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna, s a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vadfügefákat, sokaságra.
28 And Solomon imported horses from Egypt, and from every [other] country.
És kihoztak Salamon számára lovakat Egyiptomból és mind az országokból.
29 And the rest of the acts of Solomon, the first and the last, behold, these are written in the words of Nathan the prophet, and in the words of Achia the Selonite, and in the visions of Joel the seer concerning Jeroboam the son of Nabat.
Salamonnak egyéb dolgai pedig, az előbbiek és az utóbbiak, nemde meg vannak írva Nátán próféta szavaiban és a Silóbeli Achijja prófétaságában és Jéedó látónak látomásában Járobeám, Nebát fia felett.
30 And Solomon reigned over all Israel forty years.
Király volt Salamon Jeruzsálemben egész Izrael felett negyven évig.
31 And Solomon fell asleep, and they buried him in the city of David his father: and Roboam his son reigned in his stead.
És feküdt Salamon ősei mellé és eltemették atyjának Dávidnak városában. És király lett helyette fia, Rechábeám.
