Kings I 29

1 And the Philistines gather all their armies to Aphec, and Israel encamped in Aendor, which is in Jezrael.

Akkor a Filiszteusok összegyűjték minden seregeiket Afeknél; Izráel pedig tábort jár vala a forrásnál, mely Jezréel mellett van.

2 And the lords of the Philistines went on by hundreds and thousands, and David and his men went on in the rear with Anchus.

És a Filiszteusok vezérei kivonulának, ki százzal, ki ezerrel, Dávid pedig és az ő emberei hátul menének Ákhissal.

3 And the lords of the Philistines said, Who [are] these that pass by? And Anchus said to the captains of the Philistines, [Is] not this David the servant of Saul king of Israel? He has been with us some time, even this second year, and I have not found any fault in him from the day that he attached himself to me even until this day.

És mondának a Filiszteusok vezérei: Mit akarnak ezek a zsidók? És monda Ákhis a Filiszteusok vezéreinek: Avagy nem ez-é Dávid, Saulnak, az Izráel királyának szolgája, a ki már napok óta, sőt évek óta nálam van, és nem találtam benne semmi rosszat attól a naptól fogva, hogy átjött, a mai napig.

4 And the captains of the Philistines were displeased at him, and they say to him, Send the man away, and let him return to his place, where you did set him; and let him not come with us to the war, and let him not be a traitor in the camp: and wherewith will he be reconciled to his master? Will it not be with the heads of those men?

De megharaguvának ő reá a Filiszteusok vezérei, és mondának néki a Filiszteusok vezérei: Küldd vissza ezt az embert, hogy térjen vissza a helyére oda, a melyet rendeltél néki, és ne jőjjön el mi velünk a harczba, hogy ellenünk ne forduljon a harczban; mert ugyan mivel tehetné magát kedvesebbé ura előtt, hacsak nem ezeknek a vitézeknek fejeivel?

5 [Is] not this David whom they celebrated in dances, saying, Saul has struck his thousands, and David his ten thousands?

Avagy nem ez-é Dávid, a kiről így énekelnek a körtánczban: Megverte Saul az ő ezerét, és Dávid is az ő tízezerét?

6 And Anchus called David, and said to him, [As] the Lord lives, you [are] right and approved in my eyes, and [so is] your going out and your coming in with me in the army, and I have not found [any] evil to charge against you from the day that you came to me until this day: but you are not approved in the eyes of the lords.

Szólítá azért Ákhis Dávidot, és monda néki: Él az Úr, hogy te becsületes vagy, és kedves előttem mind kimenésed, mind bejövésed velem a táborba, mert semmi rosszat nem találtam benned attól a naptól fogva, hogy hozzám jöttél, e mai napig; de a vezérek előtt nem vagy kedves.

7 Now then return and go in peace, thus you shall not do evil in the sight of the lords of the Philistines.

Most azért térj vissza, és menj el békességben, és semmit se cselekedjél, a mi a Filiszteusok vezérei előtt helytelen.

8 And David said to Anchus, What have I done to you? and what have you found in your servant from the [first] day that I was before you even until this day, that I should not come and war against the enemies of the lord my king?

És monda Dávid Ákhisnak: Vajjon mit cselekedtem, és mit találtál a te szolgádban attól a naptól fogva, hogy nálad voltam, a mai napig, hogy ne menjek el, és ne harczoljak a királynak, az én uramnak ellenségei ellen?

9 And Anchus answered David, I know that you [are] good in my eyes, but the lords of the Philistines say, He shall not come with us to the war.

Ákhis pedig felele, és monda Dávidnak: Tudom; bizonyára kedves vagy előttem, mint az Istennek angyala; de a Filiszteusok vezérei mondák: El ne jőjjön velünk a harczba.

10 Now then rise up early in the morning, you and the servants of your lord that are come with you, and go to the place where I appointed you, and entertain no evil thought in your heart, for you [are] good in my sight: and rise early for your journey when it is light, and depart.

Azért kelj fel korán reggel uradnak szolgáival együtt, a kik veled eljövének; keljetek fel korán reggel, mihelyt megvirrad, és menjetek el.

11 So David arose early, he and his men, to depart and guard the land of the Philistines: and the Philistines went up to Jezrael to battle.

Felkele azért Dávid embereivel együtt, hogy korán reggel elmenjen és visszatérjen a Filiszteusok földére. A Filiszteusok pedig felmenének Jezréelbe.