Chronicles I 14
1 And Chiram king of Tyre sent messengers to David, and cedar timbers, and masons, and carpenters, to build a house for him.
Külde pedig Hírám, Tírus királya Dávidhoz követeket: czédrusfákat, kőmíveseket és ácsmestereket, hogy néki házat csináljanak.
2 And David knew that the Lord [had] designed him to be king over Israel; because his kingdom was highly exalted, on account of his people Israel.
És megismeré Dávid, hogy az Úr őt megerősítette a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért, az Izráelért.
3 And David took more wives in Jerusalem: and there were born to David more sons and daughters.
Vőn pedig Dávid még több feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még több fiakat és leányokat.
4 And these [are] the names of those that were born, who were [born] to him in Jerusalem; Samaa, Sobab, Nathan, and Solomon,
És ezek neveik azoknak, a kik születtek néki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon,
5 and Baar, and Elisa, and Eliphaleth,
Ibhár, Elisua és Elpélet,
6 and Nageth, and Naphath, and Japhie,
Nógah, Néfeg és Jáfia,
7 and Elisamae, and Eliade, and Eliphala.
Elisáma, Beheljada és Elifélet.
8 And the Philistines heard that David was anointed king over all Israel: and all the Philistines went up to seek David; and David heard [it], and went out to meet them.
Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.
9 And the Philistines came and assembled together in the giants' valley.
A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.
10 And David enquired of God, saying, Shall I go up against the Philistines? and will you deliver them into my hand? And the Lord said to him, Go up, and I will deliver them into your hands.
Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.
11 And he went up to Baal Pharasin, and David struck them there; and David said, God has broken through enemies by my hand like a breach of water: therefore he called the name of that place, the Breach of Pharasin.
Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.
12 And the Philistines left their gods there; and David gave orders to burn them with fire.
És ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.
13 And the Philistines once more assembled themselves in the giants' valley.
Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.
14 And David enquired of God again; and God said to him, You shall not go after them; turn away from them, and you shall come upon them near the pear trees.
Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tőlök, és menj reájok a szederfák irányában;
15 And it shall be, when you shall hear the sound of their tumult in the tops of the pear trees, then you shall go into the battle: for God has gone out before you to strike the army of the Philistines.
És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te előtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
16 And he did as God commanded him: and he struck the army of the Philistines from Gabaon to Gazera.
Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
17 And the name of David was [famous] in all the land; and the Lord put the terror of him on all the nations.
És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányokra.
