Psalms 90
1 A Prayer of Moses the man of God. Lord, thou hast been our refuge in all generations.
Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
2 Before the mountains existed, and [before] the earth and the world were formed, even from age to age, Thou art.
Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
3 Turn not man back to [his] low place, whereas thou saidst, Return, ye sons of men?
Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
4 For a thousand years in thy sight are as the yesterday which is past, and as a watch in the night.
Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
5 Years shall be vanity to them: let the morning pass away as grass.
Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
6 In the morning let it flower, and pass away: in the evening let it droop, let it be withered and dried up.
reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
7 For we have perished in thine anger, and in thy wrath we have been troubled.
Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
8 Thou hast set our transgressions before thee: our age is in the light of thy countenance.
Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
9 For all our days are gone, and we have passed away in thy wrath: our years have spun out their tale as a spider.
Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
10 [As for] the days of our years, in them are seventy years; and if [men should be] in strength, eighty years: and the greater part of them would be labour and trouble; for weakness overtakes us, and we shall be chastened.
Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
11 Who knows the power of thy wrath?
Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
12 and [who knows how] to number [his days] because of the fear of thy wrath? So manifest thy right hand, and those that are instructed in wisdom in the heart.
Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
13 Return, O Lord, how long? and be intreated concerning thy servants.
Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
14 We have been satisfied in the morning with thy mercy; and we did exult and rejoice:
Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
15 let us rejoice in all our days, in return for the days wherein thou didst afflict us, the years wherein we saw evil.
Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
16 And look upon thy servants, and upon thy works; and guide their children.
Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
17 And let the brightness of the Lord our God be upon us: and do thou direct for us the works of our hands.
S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
