Numbers 14
1 And all the congregation lifted up their voice and cried; and the people wept all that night.
Erre az egész község fölemelte és hallatta szavát, és sírt a nép azon az éjjelen.
2 And all the children of Israel murmured against Moses and Aaron; and all the congregation said to them,
És zúgolódtak Mózes és Áron ellen Izrael minden fiai, és szólt hozzájuk az egész község: Vajha meghaltunk volna Egyiptom országában, vagy-e pusztában haltunk volna már meg!
3 Would we had died in the land of Egypt! or in this wilderness, would we had died! and why does the Lord bring us into this land to fall in war? our wives and our children shall be for a prey: now then it is better to return into Egypt.
Miért is visz bennünket az Örökkévaló ebbe az országba, hogy elessünk kard által? Feleségeink és gyermekeink martalékká lesznek; nemde jobb számunkra, visszatérünk Egyiptomba.
4 And they said one to another, Let us make a ruler, and return into Egypt.
És mondták egymásnak: Szerezzünk vezért és térjünk vissza Egyiptomba!
5 And Moses and Aaron fell upon their face before all the congregation of the children of Israel.
És Mózes meg Áron arcra borultak Izrael fiai községének egész gyülekezete előtt.
6 But Joshua the [son] of Naue, and Chaleb the [son] of Jephonne, of [the number of] them that spied out the land, rent their garments,
Józsua, Nún fia pedig és Káleb, Jefune fia azok közül, akik kikémlelték az országot, megszaggatták ruháikat.
7 and spoke to all the congregation of the children of Israel, saying, The land which we surveyed is indeed extremely good.
És szóltak Izrael fiai egész községéhez, mondván: Az ország, melyen átvonultunk, hogy kikémleljük azt, az – az ország nagyon, nagyon jó.
8 If the Lord choose us, he will bring us into this land, and give it us; a land which flows with milk and honey.
Ha kedvet lel az Örökkévaló bennünk, akkor elvisz bennünket ebbe az országba és nekünk adja azt; oly országot, mely tejjel-mézzel folyó.
9 Only depart not from the Lord; and fear ye not the people of the land, for they are meat for us; for the season [of prosperity] is departed from them, but the Lord [is] among us: fear them not.
Csak az Örökkévaló ellen ne lázadjatok fel, és ne féljetek az ország népétől, mert a mi kenyerünk ők, eltávozott az árnyékuk tőlük, velünk pedig van az Örökkévaló, ne féljetek tőlük!
10 And all the congregation bade stone them with stones; and the glory of the Lord appeared in the cloud on the tabernacle of witness to all the children of Israel.
De az egész község mondta, hogy megkövezik őket kövekkel; az Örökkévaló dicsősége pedig megjelent a gyülekezés sátorában Izrael minden fiainak.
11 And the Lord said to Moses, How long does this people provoke me? and how long do they refuse to believe me for all the signs which I have wrought among them?
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Meddig fog engem megvetni ez a nép, és meddig nem hisznek még bennem mindazok a jelek mellett, melyeket közepette műveltem?
12 I will smite them with death, and destroy them; and I will make of thee and of thy father's house a great nation, and much greater than this.
Megverem halálvésszel és elpusztítom; téged pedig teszlek nagyobb és hatalmasabb nemzetté nálánál.
13 And Moses said to the Lord, So Egypt shall hear, for thou hast brought up this people from them by thy might.
Mózes pedig mondta az Örökkévalónak. De meghallják az egyiptomiak, – mert erőddel hoztad fel ezt a népet az ő közepükből-
14 Moreover all the dwellers upon this land have heard that thou art Lord in the midst of this people, who, O Lord, art seen [by them] face to face, and thy cloud rests upon them, and thou goest before them by day in a pillar of a cloud, and by night in a pillar of fire.
és azt mondják ez ország lakóinak, akik hallották, hogy ‘Te az Örökkévaló vagy a nép közepette, aki szemtől szembe jelentél meg, Te Örökkévaló és felhőd áll fölöttük és felhőoszlopban jársz előttük nappal és tűzoszlopban éjjel;
15 And [if] thou shalt destroy this nation as one man; then all the nations that have heard thy name shall speak, saying,
ha megölöd a népet, mint egy embert, akkor szólnak a nemzetek, melyek hallották híredet, mondván:
16 Because the Lord could not bring this people into the land which he sware to them, he has overthrown them in the wilderness.
Mert nem bírta az Örökkévaló elvinni ezt a népet az országba, melyről megesküdött nekik, azért mészárolta le őket a pusztában.’
17 And now, O Lord, let thy strength be exalted, as thou spakest, saying,
És most hadd nyilvánuljon nagynak az Úr hatalma, amint szóltál, mondván:
18 The Lord [is] long-suffering and merciful, and true, removing transgressions and iniquities and sins, and he will by no means clear the guilty, visiting the sins of the fathers upon the children to the third and fourth generation.
Az Örökkévaló hosszantűrő, bőkegyelmű, megbocsát bűnt és elpártolást, de büntetlenül nem hagy; megbünteti az atyák bűnét a gyermekekben, harmadíziglen és negyedíziglen.
19 Forgive this people their sin according to thy great mercy, as thou wast favourable to them from Egypt until now.
Bocsásd meg, kérlek, e nép bűnét, szereteted nagysága szerint, amint megbocsátottál e népnek Egyiptomból egész eddig.
20 And the Lord said to Moses, I am gracious to them according to thy word.
És mondta az Örökkévaló: Megbocsátottam szavad szerint!
21 But [as] I live and my name is living, so the glory of the Lord shall fill all the earth.
Ámde, amilyen igaz, hogy élek és tele van az Örökkévaló dicsőségével az egész föld.
22 For all the men who see my glory, and the signs which I wrought in Egypt, and in the wilderness, and have tempted me this tenth time, and have not hearkened to my voice,
bizony, mind a férfiak, akik látták dicsőségemet és jeleimet, melyeket műveltem Egyiptomban és a pusztában, de megkísértettek immár tízszer és nem hallgattak szavamra,
23 surely they shall not see the land, which I sware to their fathers; but their children which are with me here, as many as know not good or evil, every inexperienced youth, to them will I give the land; but none who have provoked me shall see it.
nem fogják látni az országot, melyről megesküdtem őseiknek; mindazok, kik engem megvetnek, nem fogják azt látni.
24 But my servant Chaleb, because there was another spirit in him, and he followed me, I will bring him into the land into which he entered, and his seed shall inherit it.
Szolgámat Kálebet azonban, jutalmául annak, hogy más szellem volt vele és teljesen járt utánam, őt elviszem az országba, ahova elérkezett és magzata vegye birtokba azt.
25 But Amalec and the Chananite dwell in the valley: to-morrow turn and depart for the wilderness by the way of the Red Sea.
Az Amáléki és Kanaáni a völgyben lakik. Holnap forduljatok és vonuljatok a pusztába, a nádastenger felé.
26 And the Lord spoke to Moses and Aaron, saying,
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
27 How long [shall I endure] this wicked congregation? I have heard their murmurings against me, [even] the murmuring of the children of Israel, which they have murmured concerning you.
Meddig tűrjem e gonosz községnek, hogy zúgolódnak ellenem? Izrael fiainak zúgolódását, mellyel zúgolódnak ellenem, hallottam.
28 Say to them, [As] I live, saith the Lord: surely as ye spoke into my ears, so will I do to you.
Mondd nekik: Amilyen igaz, hogy élek, úgymond az Örökkévaló, bizony, amint szóltatok füleim hallatára, így cselekszem veletek!
29 Your carcases shall fall in this wilderness; and all those of you that were reviewed, and those of you that were numbered from twenty years old and upward, all that murmured against me,
Ebben a pusztában hulljanak el hulláitok, és pedig mind a megszámláltjaitok, teljes számotok szerint, húsz évestől fölfelé, akik zúgolódtatok ellenem.
30 ye shall not enter into the land for which I stretched out my hand to establish you upon it; except only Chaleb the son of Jephonne, and Joshua the [son] of Naue.
Bizony nem mentek be az országba, amelyre nézve fölemeltem kezemet, hogy ott lakoztatlak benneteket csak Káleb, Jefune fia és Józsua, Nún fia.
31 And your little ones, who ye said should be a prey, them will I bring into the land; and they shall inherit the land, which ye rejected.
Gyermekeiteket azonban, akikről azt mondtátok, martalékká lesznek, azokat beviszem, hogy megismerjék az országot; melyet ti megvetettetek.
32 And your carcases shall fall in this wilderness.
A ti hulláitok pedig elhullanak ebben a pusztában.
33 And your sons shall be fed in the wilderness forty years, and they shall bear your fornication, until your carcases be consumed in the wilderness.
Fiaitok pedig barangoljanak a pusztában negyven évig és viseljék paráznaságtok (büntetését), míg végük lesz hulláitoknak a pusztában.
34 According to the number of the days during which ye spied the land, forty days, a day for a year, ye shall bear your sins forty years, and ye shall know my fierce anger.
A napok száma szerint, amíg kikémleltétek az országot negyven nap, egy-egy napért egy-egy évre, viseljétek bűneiteket negyven évig, hogy megismerjétek az én elfordulásomat.
35 I the Lord have spoken, Surely will I do thus to this evil congregation that has risen up together against me: in this wilderness they shall be utterly consumed, and there they shall die.
Én az Örökkévaló szóltam, valóban azt cselekszem ez egész gonosz községgel, mely összegyűlik ellenem; ebben a pusztában legyen végük és itt haljanak meg.
36 And the men whom Moses sent to spy out the land, and who came and murmured against it to the assembly so as to bring out evil words concerning the land, —
A férfiak pedig, akiket Mózes elküldött, hogy kikémleljék az országot és akik visszatérve zúgolódásra keltették az egész községet, rossz hírt terjesztvén az országról,
37 the men that spoke evil reports against the land, even died of the plague before the Lord.
meghaltak azon a férfiak, az ország rossz hírének terjesztői, a csapás által az Örökkévaló színe előtt.
38 And Joshua the son of Naue and Chaleb the son of Jephonne [still] lived of those men that went to spy out the land.
Józsua azonban, Nún fia és Káleb, Jefune fia életben maradtak azok a férfiak közül, akik elmentek, hogy kikémleljék az országot.
39 And Moses spoke these words to all the children of Israel; and the people mourned exceedingly.
És Mózes elmondta a szavakat Izrael minden fiainak, és a nép nagyon gyászolt.
40 And they rose early in the morning and went up to the top of the mountain, saying, Behold, we that are here will go up to the place of which the Lord has spoken, because we have sinned.
Fölkeltek kora reggel és fölmentek a hegy tetejére, mondván: Íme, itt vagyunk, hogy fölmenjünk arra a helyre, melyet az Örökkévaló mondott, mert vétkeztünk.
41 And Moses said, Why do ye transgress the word of the Lord? ye shall not prosper.
Mózes pedig mondta: Miért hágjátok át az Örökkévaló parancsát? Az bizony nem fog sikerülni.
42 Go not up, for the Lord is not with you; so shall ye fall before the face of your enemies.
Ne menjetek fel, mert az Örökkévaló nincs köztetek, hogy vereséget ne szenvedjetek ellenségeitek előtt.
43 For Amalec and the Chananite [are] there before you, and ye shall fall by the sword; because ye have disobeyed the Lord and turned aside, and the Lord will not be among you.
Mert az Amáléki és a Kanaáni vannak ott előttetek és elestek kard által; mivelhogy eltértetek az Örökkévalótól, nem is lesz az Örökkévaló veletek.
44 And having forced their passage, they went up to the top of the mountain; but the ark of the covenant of the Lord and Moses stirred not out of the camp.
De ők merészkedtek felmenni a hegy tetejére, az Örökkévaló szövetségének ládája azonban, meg Mózes nem mozdultak a táborból.
45 And Amalec and the Chananite that dwelt in that mountain came down, and routed them, and destroyed them unto Herman; and they returned to the camp.
Erre lejött az Amáléki és a Kanaáni, aki azon a hegyen lakott, megverték és szétverték őket Chormoig.
