Chronicles II 1
1 And Solomon the son of David was established over his kingdom, and the Lord his God was with him, and increased him exceedingly.
És megerősödött Salamon, Dávid fia, az ő királyságában és az Örökkévaló, az ő Istene vele volt, naggyá tette őt felette naggyá.
2 And Solomon spoke to all Israel, to the captains of thousands, and to the captains of hundreds, and to the judges, and to all the rulers over Israel, even the heads of the families;
És mondta Salamon egész Izraelnek, az ezrek és százak nagyjainak, meg a bíráknak s egész Izrael minden főemberének, az atyai házak fejeinek;
3 and Solomon and all the congregation went to the high place that was in Gabaon, where was God's tabernacle of witness, which Moses the servant of the Lord made in the wilderness.
s elmentek Salamon s az egész gyülekezet vele a Gibeónban levő magaslatra, mert ott volt Istennek a találkozás-sátra, melyet készített Mózes, az Örökkévaló szolgája a pusztában.
4 But David had brought up the ark of God out of the city of Cariathiarim; for David had prepared a place for it, for he had pitched a tabernacle for it in Jerusalem.
Azonban az Isten ládáját felvitte Dávid Kirját-Jeárimból azon helyre, melyet előkészített számára Dávid, mert sátrat vont számára Jeruzsálemben.
5 And the brazen altar which Beseleel the son of Urias, the son of Or, had made, was there before the tabernacle of the Lord: and Solomon and the congregation enquired at it.
De a rézoltár, melyet készített Becalél, Úrinak, Chúr fiának fia, ott volt az Örökkévaló hajléka előtt, azt kereste fel Salamon meg a gyülekezet.
6 And Solomon brought [victims] thither to the brazen altar that was before the Lord in the tabernacle, and offered upon it a thousand whole-burnt-offerings.
És áldozott Salamon ott az Örökkévaló előtt levő rézoltáron, mely a találkozás sátrához tartozott, áldozott rajta ezer égőáldozatot.
7 In that night God appeared to Solomon, and said to him, Ask what I shall give thee.
Amaz éjjel megjelent az Isten Salamonnak és mondta neki: Kérj, mit adjak neked?
8 And Solomon said to God, Thou hast dealt very mercifully with my father David, and hast made me king in his stead.
És mondta Salamon Istennek: Te nagy szeretetet műveltél atyámmal Dáviddal, és királynak tettél engem ő helyette.
9 And now, O Lord God, let, I pray thee, thy name be established upon David my father; for thou hast made me king over a people numerous as the dust of the earth.
Most, oh Örökkévaló Isten, valósuljon meg atyámnak tett igéd; mert te királynak tettél engem, oly nép fölött, mely számos, mint a föld pora.
10 Now give me wisdom and understanding, that I may go out and come in before this people: for who shall judge this thy great people?
Most bölcsséget és tudást adj nekem, hogy kivonuljak és bevonuljak eme nép előtt, mert ki lehet bírája a nagy népednek?
11 And God said to Solomon, Because this was in thy heart, and thou hast not asked great wealth, nor glory, nor the life of thine enemies, and thou hast not asked long life; but hast asked for thyself wisdom and understanding, that thou mightest judge my people, over whom I have made thee king:
És mondta Isten Salamonnak: Mivelhogy ez van a szívedben s nem kértél gazdagságot, birtokokat és dicsőséget, sem nem gyűlölőidnek életét, hosszú életet sem kértél, hanem kértél magadnak bölcsességet és tudást, hogy bírája légy népemnek, amely fölé királynak tettelek:
12 I give thee this wisdom and understanding; and I will give thee wealth, and riches, and glory, so that there shall not have been [any] like thee among the kings before thee, neither shall there be such after thee.
a bölcsesség és a tudás meg van adva neked, de gazdagságot s birtokokat és dicsőséget fogok neked adni, amilyen még nem volt az előtted volt királyoknak a utánad sem lesz olyan.
13 And Solomon came from the high place that was in Gabaon to Jerusalem, [from] before the tabernacle of witness, and reigned over Israel.
És eljött Salamon Jeruzsálembe a Gibeónban levő magaslatról, a találkozás sátra elől, és király volt Izrael felett.
14 And Solomon collected chariots and horsemen: and he had fourteen hundred chariots, and twelve thousand horsemen: and he set them in the cities of chariots, and the people [were] with the king in Jerusalem.
És gyűjtött Salamon szekereket és lovakat: volt neki ezer négyszáz szekere és tizenkétezer lovasa; és elhelyezte a szekérvárosokban s a király mellett Jeruzsálemben.
15 And the king made silver and gold in Jerusalem [to be] as stones, and cedars in Judea as sycamores in the plain for multitude.
S olyanná tette a király az ezüstöt és az aranyat Jeruzsálemben, mintha kő volna; s a cédrusfákat annyivá tette, mint az alföldön levő vad fügefákat sokaságra.
16 And Solomon imported horses from Egypt, and the charge of the king's merchants for going [was as follows], and they traded,
A Salamon számára való lovaknak kivitele Egyiptomból történt; csapatban vették a király kereskedői, csapatonként bizonyos áron:
17 and went and brought out of Egypt a chariot for six hundred [pieces] of silver, and a horse for a hundred and fifty [pieces] of silver: and so they brought for all the kings of the Chettites, and for the kings of Syria by their means.
fölhoztak és kivittek Egyiptomból egy szekeret hatszáz ezüstön, egy lovat pedig százötvenen. Így mind a hittiták királyai és Arám királyai számára is általuk történt a kivitel.
