< Chronicles II 33 >
1 Manasses was twelve years old when he began to reign, and he reigned fifty-five years in Jerusalem.
Tizenkét éves volt Menasse, midőn király lett s ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben.
2 And he did that which was evil in the sight of the Lord, according to all the abominations of the heathen, whom the Lord destroyed from before the face of the children of Israel.
És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, azon nemzetek utálatai szerint, melyeket elűzött az Örökkévaló Izrael fiai elől.
3 And he returned and built the high places, which his father Ezekias had pulled down, and set up images to Baalim, and made groves, and worshipped all the host of heaven, and served them.
Újra építette a magaslatokat, melyeket lerombolt atyja Jechizkijáhú; felállított oltárokat a Báaloknak s készített asérákat s leborult az ég egész serege előtt s szolgálta azokat.
4 And he built altars in the house of the Lord, concerning which the Lord said, In Jerusalem shall be my name for ever.
És épített oltárokat az Örökkévaló házában, melyről azt mondta az Örökkévaló: Jeruzsálemben lesz a nevem örökre;
5 And he built altars to all the host of heaven in the two courts of the house of the Lord.
épített ugyanis oltárokat az ég egész seregének az Örökkévaló házának mindkét udvarában.
6 He also passed his children through the fire in the valley of Benennom; and he divined, and used auspices, and sorceries, and appointed those who had divining spirits, and enchanters, and wrought abundant wickedness before the Lord, to provoke him.
S ugyanő átvezette fiait a tűzön Ben-Hinnóm völgyében, jövendölést meg jósolgatást s kuruzslást űzött s tartott szellemidézőt és halottjóst; sokat tett olyat, ami rossz az Örökkévaló szemeiben az ő bosszantására.
7 And he set the graven [image], the molten [statue], the idol which he made, in the house of God, of which God had said to David and to Solomon his son, In this house, and Jerusalem, which I have chosen out of all the tribes of Israel, I will put my name for ever;
Elhelyezte a bálvány képét, melyet készített, az Isten házában, melyről szólt az Isten Dávidhoz s fiához, Salamonhoz: ebbe a házba s Jeruzsálembe, melyet kiválasztottam mind az Izrael törzsei közül, helyezem el örökre a nevemet;
8 and I will not again remove the foot of Israel from the land which I gave to their fathers, if only they will take heed to do all things which I have commanded them, according to all the law and the ordinances and the judgments [given] by the hand of Moses.
és nem távolítom el többé Izrael lábát azon földről, melyet fenntartottam őseiteknek, csak úgy, ha vigyáznak, hogy megtegyék mindazt, amit parancsoltam nekik mind a Mózes által adott tan és törvények és rendeletek szerint.
9 So Manasses led astray Juda and the inhabitants of Jerusalem, to do evil beyond all the nations which the Lord cast out from before the children of Israel.
De eltévelyítette Menasse Jehúdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még rosszabbat cselekedtek ama nemzeteknél, melyeket kipusztított az Örökkévaló Izrael fiai elől.
10 And the Lord spoke to Manasses, and to his people: but they hearkened not.
És beszélt az Örökkévaló Menasséhez s népéhez, de nem figyeltek rá.
11 And the Lord brought upon them the captains of the host of the king of Assyria, and they took Manasses in bonds, and bound him in fetters, and brought him to Babylon.
És rájuk hozta az Örökkévaló Assúr királya hadvezéreit, s elfogták Mennassét kampókkal s megkötözték őt bilincsekkel s elvitték Bábelbe.
12 And when he was afflicted, he sought the face of the Lord his God, and was greatly humbled before the face of the God of his fathers;
S midőn megszorult, könyörgött az Örökkévalóhoz, az ő Istenéhez s nagyon megalázkodott ősei Istene előtt.
13 and he prayed to him: and he hearkened to him, and listened to his cry, and brought him back to Jerusalem to his kingdom: and Manasses knew that the Lord he is God.
És imádkozott hozzá, és engedett fohászának s meghallotta könyörgését s visszavitte őt Jeruzsálembe a királyságába; ekkor megtudta Menasse, hogy az Örökkévaló az Isten.
14 And afterward he built a wall without the city of David, from the southwest southward in the valleys and at the entrance through the fish-gate, as men go out by the gate round about, even as far as Opel: and he raised it much, and set captains of the host in all the fortified cities in Juda.
Ezután épített külső falat Dávid városának nyugatra a Gíchontól, a völgyben, és amerre a halak kapuja felé mennek, s fordult az Ófel felé, s nagyon magasbította azt; s elhelyezett hadvezéreket mind az erősített városokban Jehúdában.
15 And he removed the strange gods, and the graven [image] out of the house of the Lord, and all the altars which he had built in the mount of the house of the Lord, and in Jerusalem, and without the city.
És eltávolította az idegen isteneket s a bálványt az Örökkévaló házából s mind az oltárokat, amelyeket épített volt az Örökkévaló háza hegyén és Jeruzsálemben, s kidobta a városon kívülre.
16 And he repaired the altar of the Lord, and offered upon it a sacrifice of peace-offering and thank-offering, and he told Juda to serve the Lord God of Israel.
És helyreállította az Örökkévaló oltárát s áldozott rajta békeáldozatokat és hálaáldozatot; és meghagyta Jehúdának, hogy szolgálják az Örökkévalót, Izrael Istenét.
17 Nevertheless the people still sacrificed on the high places, only to the Lord their God.
Azonban még mindig áldozott a nép a magaslatokon, bárcsak az Örökkévalónak, Istenüknek.
18 And the rest of the acts of Manasses, and his prayer to God, and the words of the seers that spoke to him in the name of the God of Israel,
Menassénak egyéb dolgai pedig s imádsága az ő Istenéhez s a látók beszédei, akik beszéltek hozzá az Örökkévalónak, Izrael Istenének nevében, íme azok meg vannak Izrael királyai történetében.
19 behold, [they are] in the account of his prayer; and [God] hearkened to him. And all his sins, and his backslidings, and the spots on which he built the high places, and set there groves and graven images, before he repented, behold, they are written in the books of the seers.
És imádsága s fohászának elfogadása s minden vétke s hűtlensége s a helyek, amelyeken magaslatokat épített s fölállította az asérákat s a faragott képeket megalázkodása előtt: íme azok meg vannak írva a látók beszédjeiben.
20 And Manasses slept with his fathers, and they buried him in the garden of his house: and Amon his son reigned in his stead.
És feküdt Menasse az ősei mellé s eltemették őt a házában. S király lett helyette fia, Ámón.
21 Amon was twenty and two years old when he began to reign, and he reigned two years in Jerusalem.
Huszonkét éves volt Ámon, mikor király lett s két évig uralkodott Jeruzsálemben.
22 And he did that which was evil in the sight of the Lord, as his father Manasses did: and Amon sacrificed to all the idols which his father Manasses had made, and served them.
És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, amint tette atyja Menasse; mind a faragott képeknek is, amelyeket atyja Menasse készített, áldozott Ámón s szolgálta azokat.
23 And he was not humbled before the Lord as his father Manasses was humbled; for his son Amon abounded in transgression.
De meg nem alázkodott az Örökkévaló előtt, amint megalázkodott atyja Menasse, mert ő, Ámón, sok bűnt követett el.
24 And his servants conspired against him, and slew him in his house.
És összeesküdtek ellene a szolgái s megölték őt a házában.
25 And the people of the land slew the men who had conspired against king Amon; and the people of the land made Josias his son king in his stead.
De az ország népe megölte mindazokat, kik összeesküdtek Ámón király ellen s helyébe királlyá tette az ország népe fiát, Jósijáhút.