Psalms 35
1 Of David. O Lord, be on my side against those who are judging me; be at war with those who make war against me.
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
2 Be a breastplate to me, and give me your help.
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 Take up your spear and keep back my attackers; say to my soul, I am your salvation.
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 Let them be overcome and put to shame who make attempts to take my soul; let those who would do me damage be turned back and made foolish.
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
5 Let them be like dust from the grain before the wind; let the angel of the Lord send them in flight.
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
6 Let their way be dark and full of danger; let them be troubled by the angel of the Lord.
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
7 For without cause they have put a net ready for me secretly, in which to take my soul.
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 Let destruction come on them without their knowledge; let them be taken themselves in their secret nets, falling into the same destruction.
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9 And my soul will have joy in the Lord; it will be glad in his salvation.
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 All my bones will say, Lord, who is like you? The saviour of the poor man from the hands of the strong, of him who is poor and in need from him who takes his goods.
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
11 False witnesses got up: they put questions to me about crimes of which I had no knowledge.
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
12 They gave me back evil for good, troubling my soul.
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 But as for me, when they were ill I put on the clothing of sorrow: I went without food and was sad, and my prayer came back again to my heart.
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 My behaviour was as if it had been my friend or my brother: I was bent low in grief like one whose mother is dead.
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 But they took pleasure in my trouble, and came together, yes, low persons came together against me without my knowledge; they never came to an end of wounding me.
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16 Like men of deceit they put me to shame; the voice of their wrath was loud against me.
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 Lord, how long will you be looking on? take my soul from their destruction, my life from the lions.
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
18 I will give you praise in the great meeting; I will give you honour among a strong people.
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19 Do not let my haters be glad over me falsely; let not those who are against me without cause make sport of me.
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20 For they do not say words of peace; in their deceit they are designing evil things against the quiet ones in the land.
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 Their mouths were open wide against me, and they said, Aha, aha, our eyes have seen it.
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 You have seen this, O Lord; be not unmoved: O Lord, be not far from me.
Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23 Be awake, O Lord, be moved to take up my cause, my God and my Lord.
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 Be my judge, O Lord my God, in your righteousness; do not let them be glad over me.
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 Let them not say in their hearts, So we will have it: let them not say, We have put an end to him.
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26 Let all those who take pleasure in my troubles be shamed and come to nothing: let those who are lifted up against me be covered with shame and have no honour.
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 Let those who are on my side give cries of joy; let them ever say, The Lord be praised, for he has pleasure in the peace of his servant.
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
28 And my tongue will be talking of your righteousness and of your praise all the day.
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
