Psalms 104
1 Give praise to the Lord, O my soul. O Lord my God, you are very great; you are robed with honour and power.
Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
2 You are clothed with light as with a robe; stretching out the heavens like a curtain:
Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
3 The arch of your house is based on the waters; you make the clouds your carriage; you go on the wings of the wind:
Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
4 He makes winds his angels, and flames of fire his servants.
Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
5 He has made the earth strong on its bases, so that it may not be moved for ever and ever;
Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
6 Covering it with the sea as with a robe: the waters were high over the mountains;
Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
7 At the voice of your word they went in flight; at the sound of your thunder they went away in fear;
dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
8 The mountains came up and the valleys went down into the place which you had made ready for them.
felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
9 You made a limit over which they might not go, so that the earth would never again be covered by them.
Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
10 You sent the springs into the valleys; they are flowing between the hills.
Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
11 They give drink to every beast of the field; the mountain asses come to them for water.
Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
12 The birds of the air have their resting-places by them, and make their song among the branches.
Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
13 He sends down rain from his store-houses on the hills: the earth is full of the fruit of his works.
Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
14 He makes the grass come up for the cattle, and plants for the use of man; so that bread may come out of the earth;
Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
15 And wine to make glad the heart of man, and oil to make his face shining, and bread giving strength to his heart.
és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
16 The trees of the Lord are full of growth, the cedars of Lebanon of his planting;
Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
17 Where the birds have their resting-places; as for the stork, the tall trees are her house.
ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
18 The high hills are a safe place for the mountain goats, and the rocks for the small beasts.
A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
19 He made the moon for a sign of the divisions of the year; teaching the sun the time of its going down.
Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
20 When you make it dark, it is night, when all the beasts of the woods come quietly out of their secret places.
szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
21 The young lions go thundering after their food; searching for their meat from God.
Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
22 The sun comes up, and they come together, and go back to their secret places to take their rest.
Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
23 Man goes out to his work, and to his business, till the evening.
Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
24 O Lord, how great is the number of your works! in wisdom you have made them all; the earth is full of the things you have made.
Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
25 There is the great, wide sea, where there are living things, great and small, more than may be numbered.
Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
26 There go the ships; there is that great beast, which you have made as a plaything.
Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
27 All of them are waiting for you, to give them their food in its time.
Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
28 They take what you give them; they are full of the good things which come from your open hand.
Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
29 If your face is veiled, they are troubled; when you take away their breath, they come to an end, and go back to the dust.
Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
30 If you send out your spirit, they are given life; you make new the face of the earth.
Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
31 Let the glory of the Lord be for ever; let the Lord have joy in his works:
Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
32 At whose look the earth is shaking; at whose touch the mountains send out smoke.
Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
33 I will make songs to the Lord all my life; I will make melody to my God while I have my being.
Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
34 Let my thoughts be sweet to him: I will be glad in the Lord.
Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
35 Let sinners be cut off from the earth, and let all evil-doers come to an end. Give praise to the Lord, O my soul. Give praise to the Lord.
Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!
