Psalms 102
1 A Prayer of the man who is in trouble, when he is overcome, and puts his grief before the Lord. Give ear to my prayer, O Lord, and let my cry come to you.
Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
2 Let not your face be veiled from me in the day of my trouble; give ear to me, and let my cry be answered quickly.
Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
3 My days are wasted like smoke, and my bones are burned up as in a fire.
Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
4 My heart is broken; it has become dry and dead like grass, so that I give no thought to food.
Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
5 Because of the voice of my sorrow, my flesh is wasted to the bone.
Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
6 I am like a bird living by itself in the waste places; like the night-bird in a waste of sand.
Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
7 I keep watch like a bird by itself on the house-top.
Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
8 My haters say evil of me all day; those who are violent against me make use of my name as a curse.
Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
9 I have had dust for bread and my drink has been mixed with weeping:
Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
10 Because of your passion and your wrath, for I have been lifted up and then made low by you.
indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
11 My days are like a shade which is stretched out; I am dry like the grass.
Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
12 But you, O Lord, are eternal; and your name will never come to an end.
De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
13 You will again get up and have mercy on Zion: for the time has come for her to be comforted.
Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
14 For your servants take pleasure in her stones, looking with love on her dust.
mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
15 So the nations will give honour to the name of the Lord, and all the kings of the earth will be in fear of his glory:
S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
16 When the Lord has put up the walls of Zion, and has been been in his glory;
mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
17 When he has given ear to the prayer of the poor, and has not put his request on one side.
Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
18 This will be put in writing for the coming generation, and the people of the future will give praise to the Lord.
Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
19 For from his holy place the Lord has seen, looking down on the earth from heaven;
hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
20 Hearing the cry of the prisoner, making free those for whom death is ordered;
hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
21 So that they may give out the name of the Lord in Zion, and his praise in Jerusalem;
hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
22 When the peoples are come together, and the kingdoms, to give worship to the Lord.
mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
23 He has taken my strength from me in the way; he has made short my days.
Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
24 I will say, O my God, take me not away before my time; your years go on through all generations:
Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
25 In the past you put the earth on its base, and the heavens are the work of your hands.
Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
26 They will come to an end, but you will still go on; they all will become old like a coat, and like a robe they will be changed:
ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
27 But you are the unchanging One, and your years will have no end.
De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
28 The children of your servants will have a safe resting-place, and their seed will be ever before you.
Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
