Luke 18
1 And he made a story for them, the point of which was that men were to go on making prayer and not get tired;
Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;
2 Saying, There was a judge in a certain town, who had no fear of God or respect for man:
Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.
3 And there was a widow in that town, and she kept on coming to him and saying, Give me my right against the man who has done me wrong.
Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.
4 And for a time he would not: but later, he said to himself, Though I have no fear of God or respect for man,
Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;
5 Because this widow is a trouble to me, I will give her her right; for if not, I will be completely tired out by her frequent coming.
Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.
6 And the Lord said, Give ear to the words of the evil judge.
Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!
7 And will not God do right in the cause of his saints, whose cries come day and night to his ears, though he is long in doing it?
Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?
8 I say to you that he will quickly do right in their cause. But when the Son of man comes, will there be any faith on earth?
Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?
9 And he made this story for some people who were certain that they were good, and had a low opinion of others:
Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
10 Two men went up to the Temple for prayer; one a Pharisee, and the other a tax-farmer.
Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
11 The Pharisee, taking up his position, said to himself these words: God, I give you praise because I am not like other men, who take more than their right, who are evil-doers, who are untrue to their wives, or even like this tax-farmer.
A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
12 Twice in the week I go without food; I give a tenth of all I have.
Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
13 The tax-farmer, on the other hand, keeping far away, and not lifting up even his eyes to heaven, made signs of grief and said, God, have mercy on me, a sinner.
A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
14 I say to you, This man went back to his house with God's approval, and not the other: for everyone who makes himself high will be made low and whoever makes himself low will be made high.
Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
15 And they took their children to him, so that he might put his hands on them: but when the disciples saw it, they said sharp words to them
Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
16 But Jesus sent for them, saying, Let the children come to me, and do not keep them away, for of such is the kingdom of heaven.
De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
17 Truly I say to you, Whoever does not put himself under the kingdom of God like a little child, will not come into it at all.
Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.
18 And a certain ruler put a question to him, saying, Good Master, what have I to do so that I may have eternal life? (aiōnios g166)
És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? (aiōnios g166)
19 And Jesus said to him, Why do you say that I am good? No one is good, but only God.
Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.
20 You have knowledge of what the law says: Do not be untrue to your wife, Do not put anyone to death, Do not take what is not yours, Do not give false witness, Give honour to your father and mother.
A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.
21 And he said, All these things I have done from the time when I was a boy.
Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
22 And Jesus, hearing it, said to him, One thing you still have need of; get money for your goods, and give it away to the poor, and you will have wealth in heaven; and come after me.
Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.
23 But at these words he became very sad, for he had great wealth.
Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.
24 And Jesus, looking at him, said, How hard it is for those who have wealth to get into the kingdom of God!
És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
25 It is simpler for a camel to go through the eye of a needle, than for a man who has much money to come into the kingdom of God.
Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
26 And those who were present said, Then who may have salvation?
A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?
27 But he said, Things which are not possible with man are possible with God.
Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
28 And Peter said, See, we have given up what is ours to come after you.
És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
29 And he said to them, Truly I say to you, There is no man who has given up house or wife or brothers or father or mother or children, because of the kingdom of God,
Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
31 And he took with him the twelve and said to them, Now we are going up to Jerusalem, and all the things which were said by the prophets will be done to the Son of man.
És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
32 For he will be given up to the Gentiles, and will be made sport of and put to shame:
Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;
33 And he will be given cruel blows and put to death, and on the third day he will come back to life.
És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.
34 But they did not take in the sense of any of these words, and what he said was not clear to them, and their minds were not able to see it.
Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.
35 And it came about that when he got near Jericho, a certain blind man was seated by the side of the road, making requests for money from those who went by.
Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.
36 And hearing the sound of a great number of people going by, he said, What is this?
És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?
37 And they said to him, Jesus of Nazareth is going by.
Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.
38 And he said in a loud voice, Jesus, Son of David, have mercy on me.
És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
39 And those who were in front made protests and said to him, Be quiet: but he said all the more, O Son of David, have mercy on me.
A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
40 And Jesus, stopping, gave orders that he was to come to him, and when he came near, he said to him,
És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,
41 What would you have me do for you? And he said, Lord, that I may be able to see again.
Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.
42 And Jesus said, See again: your faith has made you well.
És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.
43 And straight away he was able to see, and he went after him, giving glory to God; and all the people when they saw it gave praise to God.
És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.
