Job 21
1 Then Job made answer and said,
Felelt Jób és mondta:
2 Give attention with care to my words; and let this be your comfort.
Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
3 Let me say what is in my mind, and after that, go on making sport of me.
Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
4 As for me, is my outcry against man? is it then to be wondered at if my spirit is troubled?
Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
5 Take note of me and be full of wonder, put your hand on your mouth.
Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
6 At the very thought of it my flesh is shaking with fear.
Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
7 Why is life given to the evil-doers? why do they become old and strong in power?
Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
8 Their children are ever with them, and their offspring before their eyes.
Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
9 Their houses are free from fear, and the rod of God does not come on them.
Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
10 Their ox is ready at all times to give seed; their cow gives birth, without dropping her young.
Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
11 They send out their young ones like a flock, and their children have pleasure in the dance,
Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
12 They make songs to the instruments of music, and are glad at the sound of the pipe.
Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
13 Their days come to an end without trouble, and suddenly they go down to the underworld. (Sheol h7585)
Jóban végzik el napjaikat a egy pillanat alatt az alvilágba szállanak alá. (Sheol h7585)
14 Though they said to God, Go away from us, for we have no desire for the knowledge of your ways.
Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
15 What is the Ruler of all, that we may give him worship? and what profit is it to us to make prayer to him?
mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
16 Truly, is not their well-being in their power? (The purpose of the evil-doers is far from me.)
Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 How frequently is the light of the evil-doers put out, or does trouble come on them? how frequently does his wrath take them with cords?
Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
18 How frequently are they as dry stems before the wind, or as grass taken away by the storm-wind?
Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
19 You say, God keeps punishment stored up for his children. Let him send it on the man himself, so that he may have the punishment of it!
Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
20 Let his eyes see his trouble, and let him be full of the wrath of the Ruler of all!
saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
21 For what interest has he in his house after him, when the number of his months is ended?
Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
22 Is anyone able to give teaching to God? for he is the judge of those who are on high.
Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
23 One comes to his end in complete well-being, full of peace and quiet:
Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
24 His buckets are full of milk, and there is no loss of strength in his bones.
sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
25 And another comes to his end with a bitter soul, without ever tasting good.
Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
26 Together they go down to the dust, and are covered by the worm.
Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
27 See, I am conscious of your thoughts, and of your violent purposes against me;
Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
28 For you say, Where is the house of the ruler, and where is the tent of the evil-doer?
Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
29 Have you not put the question to the travellers, and do you not take note of their experience?
– nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
30 How the evil man goes free in the day of trouble, and has salvation in the day of wrath?
hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
31 Who will make his way clear to his face? and if he has done a thing, who gives him punishment for it?
Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
32 He is taken to his last resting-place, and keeps watch over it.
Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
33 The earth of the valley covering his bones is sweet to him, and all men come after him, as there were unnumbered before him.
édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
34 Why then do you give me comfort with words in which there is no profit, when you see that there is nothing in your answers but deceit?
Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!
