Ezekiel 2
1 And he said to me, Son of man, get up on your feet, so that I may say words to you.
És szólt hozzám: Ember fia, állj lábaidra, hogy beszéljek veled.
2 And at his words the spirit came into me and put me on my feet; and his voice came to my ears.
És szellem szállt belém, a mint beszélt hozzám; az lábaimra állított, és hallottam a hozzám beszélőt.
3 And he said to me, Son of man, I am sending you to the children of Israel, to an uncontrolled nation which has gone against me: they and their fathers have been sinners against me even to this very day.
És szólt hozzám: Ember fia, küldeni akarlak Izraél fiaihoz, fellázadt nemzetekhez, a melyek fellázadtak ellenem, ők és atyáik elpártoltak tőlem egészen e mai napig.
4 And the children are hard and stiff-hearted; I am sending you to them: and you are to say to them, These are the words of the Lord.
A fiak pedig kemény arczuak és makacs szívek – azokhoz akarlak téged küldeni; és szólj hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló!
5 And they, if they give ear to you or if they do not give ear (for they are an uncontrolled people), will see that there has been a prophet among them.
És ők akár hallgatnak rád, akár vonakodnak – mert engedetlenség háza ők – megtudják, hogy próféta volt közöttük.
6 And you, son of man, have no fear of them or of their words, even if sharp thorns are round you and you are living among scorpions: have no fear of their words and do not be overcome by their looks, for they are an uncontrolled people.
Te pedig, ember fia, ne félj tőlük s beszédjeiktől se félj mert csalánok és bogáncsok vannak veled és skorpiók mellett ülsz – beszédjeiktől ne félj és miattuk ne rettegj, mert engedetlenség háza ők.
7 And you are to give them my words, if they give ear to you or if they do not: for they are uncontrolled.
Mondd el tehát szavaimat hozzájuk, akár hallgatnak rád, akár vonakodnak, mert csupa engedetlenség ők.
8 But you, son of man, give ear to what I say to you, and do not be uncontrolled like that uncontrolled people: let your mouth be open and take what I give you.
Te pedig, ember fia, halljad azt, a mit én majd beszélek hozzád, ne légy engedetlen, mint az engedetlenség háza, nyisd ki szájadat és edd meg azt, amit neked adni fogok.
9 And looking, I saw a hand stretched out to me, and I saw the roll of a book in it;
És láttam, s íme egy kéz kinyújtva felém, s íme abban könyvtekercs.
10 And he put it open before me, and it had writing on the front and on the back; words of grief and sorrow and trouble were recorded in it.
És kiterítette előttem és az be volt írva elül és hátul, és megírva rajta siralmak, nyögés és jaj.
