2 Samuel 6
1 And David got together all the fighting-men of Israel to the number of thirty thousand;
Összegyűjtött Dávid újból minden ifjat Izraelben: harmincezret.
2 And David, and all the people who were with him, went to Baal of Judah to get the ark of God, over which the holy name is named, the name of the Lord of armies, whose place is between the winged ones.
Fölkelt és elment Dávid meg az egész nép, mely vele volt, Báalé-Jehúdából, hogy onnan fölvigyék az Isten ládáját, amely neveztetett a Névről, az Örökkévalónak, a seregek Urának nevéről, aki a kerubokon székel.
3 And they put the ark of God on a new cart and took it out of the house of Abinadab which was on the hill: and Uzzah and Ahio, the sons of Abinadab, were the drivers of the cart.
Rátették az Isten ládáját új szekérre és elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt; Uzza és Achjó pedig, Abínádáb fiai, vezették az új szekeret.
4 And Uzzah went by the side of the ark, while Ahio went before it.
Elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt, Isten ládájával menve; Achjó pedig ment a láda előtt.
5 And David and all the men of Israel made melody before the Lord with all their power, with songs and with corded instruments and instruments of brass.
Dávid pedig és Izrael egész háza játszadoztak az Örökkévaló színe előtt mindenféle ciprusfa hangszereken: hárfákon, lantokon, dobokon, csörgőkön és cimbalmokon.
6 And when they came to Nacon's grain-floor, Uzzah put his hand on the ark of God to keep it safe in its place, for the oxen were out of control.
Midőn a Nákhón szérűhöz értek, Uzza odanyúlt Isten ládájához és megfogta, mert megcsúszott a marha.
7 And the wrath of the Lord, burning against Uzzah, sent destruction on him because he had put his hand on the ark, and death came to him there by the ark of God.
Erre föllobbant az Örökkévaló haragja Uzza ellen, és megverte őt ott Isten a vétség miatt; és meghalt ott az Isten ládája mellett.
8 And David was angry because of the Lord's outburst of wrath against Uzzah: and he gave that place the name Perez-uzzah, which is its name to this day.
És haragjára volt Dávidnak, hogy rést tört az Örökkévaló Uzzán; és elnevezték ama helyet Uzza résének mind e mai napig.
9 And such was David's fear of the Lord that day, that he said, How may I let the ark of God come to me?
És megfélemlett Dávid ama napon az Örökkévalótól és mondta: Miképpen jöjjön hozzám az Örökkévaló ládája?
10 So David did not let the ark of the Lord come back to him to the town of David: but had it turned away and put into the house of Obed-edom the Gittite.
Nem akarta tehát Dávid magához vitetni az Örökkévaló ládáját Dávid városába; hanem félre vitette Dávid a Gátbeli Óbéd-Edóm házába.
11 And the ark of the Lord was in the house of Obed-edom the Gittite for three months: and the Lord sent a blessing on Obed-edom and all his family.
És maradt az Örökkévaló ládája a Gátbeli Óbéd-Edóm házában három hónapig; s megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edómot és egész házát.
12 And they said to King David, The blessing of the Lord is on the family of Obed-edom and on all he has, because of the ark of God. And David went and took the ark of God from the house of Obed-edom into the town of David with joy.
Tudtára adták Dávid királynak, mondván: Megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edóm házát és mindent ami az övé, Isten ládája kedvéért. Erre elment Dávid és fölvitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába örvendezés közt.
13 And when those who were lifting the ark of the Lord had gone six steps, he made an offering of an ox and a fat young beast.
És volt, amint hat lépést léptek az Örökkévaló ládájának vivői, áldozott egy ökröt és hízlalt barmot.
14 And David, clothed in a linen ephod, was dancing before the Lord with all his strength.
Dávid pedig táncolt egész erővel az Örökkévaló színe előtt; Dávid fel volt övezve len-éfóddal.
15 So David and all the men of Israel took up the ark of the Lord with cries of joy and sounding of horns.
Így vitték föl Dávid és Izrael egész háza az Örökkévaló ládáját riadás és harsonaszó mellett.
16 And when the ark of the Lord came into the town of David, Michal, Saul's daughter, looking out of the window, saw King David dancing and jumping before the Lord; and to her mind he seemed foolish.
Mialatt beért az Örökkévaló ládája Dávid városába, Míkhál, Sául leánya letekintett az ablakon és látta Dávid királyt, amint ugrándozik és táncol az Örökkévaló színe előtt; ekkor lenézte őt szívében.
17 And they took in the ark of the Lord, and put it in its place inside the tent which David had put up for it: and David made burned offerings and peace-offerings to the Lord.
Bevitték az Örökkévaló ládáját és fölállították a helyére a sátorban, melyet fölvont számára Dávid, és bemutatott Dávid égőáldozatokat az Örökkévaló színe előtt, meg békeáldozatokat.
18 And after David had made the burned offerings and the peace-offerings, he gave the people a blessing in the name of the Lord of armies.
Midőn végzett Dávid azzal, hogy bemutassa az égőáldozatot és békeáldozatokat, megáldotta a népet az Örökkévalónak, a seregek Urának nevében.
19 And he gave to every man and woman among all the people, among all the masses of Israel, a cake of bread and a measure of wine and a cake of dry grapes. Then all the people went away, every man to his house.
És kiosztott az egész népnek, Izrael egész sokaságának, mind férfinak, mind asszonynak, kinek-kinek egy kerek kenyeret, egy darab húst és egy aszú szőlőlepényt; erre elment a nép, ki-ki a házába.
20 Then David came back to give a blessing to his family. And Michal, Saul's daughter, came out to him and said, How full of glory was the king of Israel today, who let himself be seen uncovered by his servant-girls like a foolish person uncovering himself without shame!
És visszatért Dávid, hogy megáldja a házát, ekkor kijött Míkhál, Sául leánya Dávid elejébe és mondta: Mi dicső volt ma Izrael királya, aki mutatkozott ma szolgáinak szolgálóleányai előtt, amint mutatkozni szokott egyike a léháknak.
21 And David said to Michal, I was dancing before the Lord, who put me over your father and all his sons, to make me a ruler over the people of the Lord, over his people Israel: and I will go on playing before the Lord;
Erre szólt Dávid Míkhálhoz: Az Örökkévaló színe előtt, aki kiválasztott engem inkább, mint atyádat és egész házát, engem rendelvén fejedelmül az Örökkévaló népe fölé, Izrael fölé – ha játszadozom az Örökkévaló színe előtt,
22 And I will do even worse than this, and make myself even lower in your eyes: but the servant-girls of whom you were talking will give me honour.
úgy hogy még ennél is alázottabbnak látszanám és alacsony volnék szemeimben: a szolgálók előtt, kikről szóltál, mégis dicsőnek látszanám.
23 And Michal, Saul's daughter, had no child till the day of her death.
Míkhálnak, Sául leányának pedig nem volt gyermeke halála napjáig.
